Július 21-én, csütörtökön az idei ponthatárhúzással véget ér a 2022-es általános egyetemi felvételi. De hogyan számolják a pontokat, mi dönt arról, hogy a megjelölt szakok közül hol jártok sikerrel? Mutatjuk, a végleges ponthatárok mögött álló algoritmus titkait.
A felvételi ponthatárokat idén is három dolog határozza meg:
Nagyon leegyszerűsítve: minél több és minél jobb érettségi eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Az idei toplistát itt nézhetitek meg.
A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább.
Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre. Nézzünk egy példát: a Budapesti Gazdasági Egyetemre államilag finanszírozott, nappali tagozatos, magyar nyelvű gazdálkodás és menedzsment szakjára tavaly 1922-en jelentkeztek, közülük 246 hallgatót vettek fel, a szakra utolsóként besorolt diák/diákok pontszáma pedig 400 volt, így ez lett a 2021-es ponthatár ezen a képzésen.
Milyenek voltak a ponthatárok 2021-ben? Itt megnézhetitek az összes egyetem összes szakának végleges pontszámát, karonként lebontva.
És mi van akkor, ha kevesen jelentkeztünk, mint amennyit felvenne az egyetem?
Ilyenkor két dolog történhet: vagy minden olyan hallgató bekerül a képzésre, aki a minimumponthatárt (ez az alap- és osztatlan szakokon idén is 280 pont) eléri, és minden szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga) teljesített. A ponthatár ebben az esetben is az utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
Ám a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy is dönthetnek, hogy nem használják ki egy-egy szak teljes kapacitását, vagyis hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, amelynél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
Kíváncsiak vagytok, mennyi ponttal futtok neki a csütörtöki ponthatárhúzásnak? Itt eléritek az Eduline idei kalkulátorát. A pontszámításhoz először a tanulmányi eredményeket, majd az érettségi eredményeket kell beírnotok, végül jöhetnek a többletpontok - a teljes használati útmutatót itt nézetitek meg.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
