Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében többek között a zsidó vallásról, a reformációról, a Horthy- és a Rákosi-korszakról, a magyarországi romákról, a 19. századi politikai eszmékről, Kossuth Lajos politikai programjáról, a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről és a bolsevik ideológiáról kaptak kérdéseket a diákok, ezekre a megadott képek, grafikonok, szövegek alapján kellett válaszolniuk.

Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója a vizsga után az Eduline-nak azt mondta, sokszínű volt a feladatsor első része, nem szerepelt olyan téma, amely ne tartozna a középszintű érettségi követelményei közé. „Egyértelműek a megoldások is, csak egy-két feladatnál van egy-egy olyan apróság, amit pontosabban is meg lehetett volna fogalmazni, de ez csak a vájt fülűeknek okozhatott problémát” - magyarázta.

Az első, a zsidó vallásról szóló feladatban a menórát például csak kizárásos alapon lehetett a megfelelő bibliai parancsolathoz kapcsolni, a 11. feladatnál pedig kérdés, mit fog elfogadni a javítókulcs Mindszenty József legmagasabb tisztségeként. „Kérdés, hogy tudják-e a diákok, melyik a magasabb rang a bíboros és a hercegprímás közül. Remélem, hogy a javítókulcs több választ is elfogad majd” – magyarázta.

A szaktanár szerint a források mindenhol megfelelőek voltak, kellett ugyan tárgyi tudás is, de ha emellett a diákok jól értelmezték a szövegeket, képeket, táblázatokat, meg tudták oldani a feladatokat.

Tatárjárás, athéni demokrácia, Kádár-korszak

„A saját diákjaimnak mindig azt szoktam mondani, hogy a nagy esszéhez válasszanak kis esszét, hiszen a hosszabb esszére több pont jár. Nálunk valószínűleg a Kádár-korszakot választották többen” – mondta az esszéfeladatokról.

Idén is négy téma közül választhattak a diákok: az athéni demokrácia, a második ipari forradalom, a tatárjárás és a Kádár-korszak gazdaságpolitikája közül kettőt kellett kidolgozni. Az egyik témáról hosszabb, a másikról rövidebb esszét vártak a javítók, ám a témák közül csak úgy válogathattak a diákok, hogy ha a magyar témájuk 1849 előtti, akkor az egyetemes történelmi témájuknak mindenképpen 1849 utáninak kell lennie (és fordítva).

Edényi László szerint az esszétémák sem okozhattak meglepetést az érettségizőknek. „Az athéni demokráciáról szóló esszénél is fontos volt az időbeli és a térbeli behatárolás, a szakszavak használata, mint amilyen a demokrácia, a népgyűlés vagy eklészia, a sztratégosz” – mondta az első témáról.

A másik egyetemes történelmi téma a második ipari forradalommal, azon belül is az autógyártás megindulásával foglalkozott. „A képen fel kellett ismerni, hogy egy gyárban történik a munkavégzés, futószalag mellett – bár utóbbi nem teljesen látszik a képen, ennek a fogalomnak már korábban rögzülnie kellett. Lényeges, hogy egy óriási technikai újításról van szó, amely a Ford-gyárhoz kötődik, és ennek a következményeiről is írni kellett. Például arról, hogy egy munkás egy részfeladatot végez, és hogy ezzel a módszerrel óriási mennyiséget képesek gyártani, ez tette uralkodóvá a Ford-gyárat a 20. század elején. A gépgyártás és a közlekedési eszközök gyártása egyébként is húzóágazat volt a második ipari forradalomban” – magyarázta.

A Zrínyi-gimnázium igazgatója szerint a történelematlasznak leginkább azok a diákok vették hasznát, akik a két magyar téma közül a tatárjárásról írtak esszét. „Nagyon sok mindent le lehetett olvasni a térképekről, hiszen az atlaszban a tatár sereg mozgását jelölik, például azt, hogyan törtek be az országba. Az esszében mindenképpen szerepelnie kellett a muhi csatának, a tatár sereg átkelésének a Dunán, IV. Béla magyar király üldözésének. A forrásokból ki lehetett olvasni, hogy a kővárakat nem tudták bevenni a tatárok, hogy lovas-nomád népként remek íjászok és lovasok voltak, és hogy óriási pusztítást végeztek. Erről kellett valamilyen információt adni, például hogy a felére csökkent Magyarország népessége, és hogy településeket szinte teljesen elpusztítottak” – mondta.

A történelemtanár szerint a Kádár-rendszernél többek között arról kellett írni, hogy ekkor már különböző kedvezményekkel próbálták elérni, hogy minél többen lépjenek be a termelőszövetkezetekbe, például társadalombiztosítást adtak azoknak a parasztoknak, akik így döntöttek. „Ez meg is mutatkozott a szövetkezetek számának növekedésében. A hatvanas évektől azonban egyre komolyabb problémákat okozott a piaci viszonyoktól eltérő gazdaságpolitika, hogy a kereslet-kínálat nem számított, csak a tervek, vagy hogy a munkabérek között nem lehetett teljesítményalapon különbséget tenni” – magyarázta a szaktanár.

Hozzátette azt is: a feladatnál a második forrás az új gazdasági mechanizmus bevezetéséről szólt, amely elbukott, és ehhez külpolitikai okok is vezettek. „A gazdaságpolitikának fontos eleme volt az életszínvonal emelése és a modernizáció, az új lakások építése, hogy megfelelő lakóhelyet biztosítsanak az állampolgároknak, ezt mutatja a harmadik forrás, a bontásra ítélt ház és a házgyári lakások” – mondta, hozzátéve, hogy itt utalhattak a diákok arra is, hogy a hetvenes években jött az olajválság, ezzel az életszínvonal fenntartása csak külföldi kölcsönök segítségével valósulhatott meg, „hiszen a gazdaság nem volt működőképes, nem volt korszerű, nem reagált a piaci folyamatokra”.