A szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról is van kérdés a töriérettségin

A bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében.

  • Eduline

Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

A középszintű történelemérettségin a diákoknak egy feladatsort kell megoldaniuk 180 perc alatt, de az írásbeli két jól elkülöníthető részből áll. A feladatsor elején egyszerű, rövid választ igénylő kérdéseket találnak a vizsgázók – mindegyiknél valamilyen forrást, például szöveget, képet, diagramot kell feldolgozni, értelmezni. A második részben két esszét kell megírniuk a középszinten érettségizőknek.

Történelemből konkrét előírások szabályozzák, hogy milyen témák fordulhatnak elő: 60 százalékban mindenképpen magyar témaköröket kell elővenniük a feladatsorok összeállítóinak, 40 százalékban érinthetik az egyetemes történelmet a feladatok. Egy másik előírás is van: a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele 1848 utáni történelmet kér számon.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.