Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Május 2-án a magyarvizsgával kezdődik az érettségi szezon. Hány feladatot kell majd megoldaniuk a diákoknak, hány ponttól van meg a kettes/ötös? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!
Milyen részekből áll a vizsga?
Középszinten két feladatlapot kell megoldani: az I. feladatlap egy szövegértési és szövegalkotási feladatot tartalmaz, a II. részben pedig két szövegalkotási feladat közül választhattok majd – vagy egy mű/műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű/műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése lesz a feladat. Akármelyiket is választjátok, a szöveg terjedelmének 400-800 szónak kell lennie.
Emelt szinten egyetlen feladatlapot kaptok, az azon szereplő feladatokat pedig tetszőleges sorrendben oldhatjátok meg. Lesz egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor, illetve lesznek szövegalkotási feladatok is, egy műértelmező és egy reflektáló szöveget is írnotok kell.
Mennyi idő áll rendelkezésetekre?
Középszinten 90 perc alatt kell végeznetek az I. feladatlappal, 150 perc alatt pedig be kell fejeznetek a II. részt is, így összesen 240 percetek lesz majd.
Emelt szinten is 240 percetek van, ennyi idő alatt kell az egyetlen, központi feladatsort kitöltenetek.
Hogyan pontozzák a feladatokat?
A középszintű írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek. Az I. feladatlapra 50 pontot kaphattok – 40-et a szövegértésre, 10-et a szövegalkotásra –, a II. feladatlappal pedig maximum 40 pontot szerezhettek, ebből maximum 25 pont jár a tartalmi minőségre, 15 pont pedig a nyelvi minőségre. Ezeken kívül a teljes dolgozat helyesírását és írásképét is értékelik – az előbbire 8 pontot, az utóbbira 2 pontot kaphattok.
Emelt szinten is maximum 100 pontot szerezhettek, a pontok megoszlás azonban más: 40 pontot kaphattok a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorért, 30 pont jár a műértelmező szövegalkotási feladatra, a reflektáló szöveg pedig 20 pontot ér. Akárcsak középszinten, itt is értékelik a teljes dolgozat helyesírását és írásképét, 8 illetve 2 pontért.
Mire számíthattok a szóbelin?
A szóbelin magyarból közép- és emelt szinten is egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételt kell kifejteni. A tételsor mindenhol 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A pontozás is egyformán zajlik mindkét szinten: összesen 50 pontot szerezhettek, ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont jár.
Milyen segédeszközöket használhattok?
Középszinten és emelt szinten is ugyanazokat a segédeszközöket használhatjátok. Az írásbelin helyesírási szótárt lapozhattok, ezt nem kell magatokkal vinnetek, az iskola gondoskodik erről.
A szóbeli vizsgán irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy más nyomtatott forrás (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) használható. A tételsornak megfelelő segédeszközöket az iskola biztosítja.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.