Az esszékérdések már többször kiderültek a vizsgák előtt, vajon érdemes hinni a pletykáknak?
Legutóbb 2019-ben tudták meg az érettségizők a középszintű töriérettségi esszékérdéseit jóval a vizsgák előtt, és az ahogy ilyenkor lenni szokott, az egész országot bejárta a hír. Azt mondják, az utolsó napon már nem szabad az érettségivel foglalkozni - íme a két évvel ezelőtti töriérettségi botrány részletei.
Csik Veronika
A 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. Ezután továbbadta, hogy azokat eljuttassák a rokonságban érettségizőknek. Innen pedig már ismeritek a történetet. A feladatok - kifejezetten az esszétémák - az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. Sok diák nem vette komolyan a hírt, de akik ismerték a témákat előnyhöz juthattak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyomdai alkalmazott később elismerte a tetteit, amely a törvény szerint egy évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat. A lényeg a lényeg, a diákoknak végül nem kellett megismételni a vizsgákat.
Persze nem ez volt az egyetlen
Az egyik "leghíresebb" érettségi botrány talán az 1989-es volt. Ebben az évben ugyanis több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium úgy döntött, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegyük került. Az érettségi botrány még Török Ferencet is megihlette, aki a '89-es év végzőseiről forgatta Moszkva tér című filmjét.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
