Az esszékérdések már többször kiderültek a vizsgák előtt, vajon érdemes hinni a pletykáknak?
Legutóbb 2019-ben tudták meg az érettségizők a középszintű töriérettségi esszékérdéseit jóval a vizsgák előtt, és az ahogy ilyenkor lenni szokott, az egész országot bejárta a hír. Azt mondják, az utolsó napon már nem szabad az érettségivel foglalkozni - íme a két évvel ezelőtti töriérettségi botrány részletei.
Csik Veronika
A 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. Ezután továbbadta, hogy azokat eljuttassák a rokonságban érettségizőknek. Innen pedig már ismeritek a történetet. A feladatok - kifejezetten az esszétémák - az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. Sok diák nem vette komolyan a hírt, de akik ismerték a témákat előnyhöz juthattak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyomdai alkalmazott később elismerte a tetteit, amely a törvény szerint egy évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat. A lényeg a lényeg, a diákoknak végül nem kellett megismételni a vizsgákat.
Persze nem ez volt az egyetlen
Az egyik "leghíresebb" érettségi botrány talán az 1989-es volt. Ebben az évben ugyanis több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium úgy döntött, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegyük került. Az érettségi botrány még Török Ferencet is megihlette, aki a '89-es év végzőseiről forgatta Moszkva tér című filmjét.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.