Összefoglaló a 2021-es felvételihez: minden, amit tudni kell

Összeszedtük nektek a legfontosabb információkat, és a tavalyi felvételire is visszatekintünk egy kicsit.

  • Eduline

Ez az év nem volt könnyű az érettségi szempontjából, már a 2020-as felvételit is befolyásolta a világjárvány, de mire számíthat az, aki 2021-ben felvételizik?

A 2020-as év felvételijének egyik meghatározó pontja volt, hogy 2001 óta nem voltak olyan kevesen a jelentkezők, mint ebben az évben. Az Oktatási Hivatal közleményéből kiderült, hogy ősztől 68 112-en kezdhették el a felsőfokú tanulmányaikat. Ez több mint tízezerrel kevesebb a 2019-ben felvettek számánál - akkor 78 980 diáknak lett sikeres a felvételije. Az elmúlt évektől eltérően a pótfelvételi is kicsit más volt, állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehetett jelentkezni.

Bár a vártnál később, de a 2021-as felvételi már elkezdődött, a legfrissebb cikkeket itt nézhetitek meg. A meghirdetett szakok listáját is megtaláljátok, ide kattintva pedig az előzetes ponthatárokat tudjátok megnézni, és jó hír, hogy idén nem lettek magasabbak a központi ponthatárok. A 2021-es felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezésekkel. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok bővebben. Fontos, hogy ne felejtsétek a jelentkezési határidőt. Február 15-ig tudtok jelentkezni, ezután következik a hitelesítés, melynek határideje február 20. 12. 29.

Ha lezárult a hitelesítési időszak, akkor megkezdődik majd az E-felvételi ügyintézési időszak. A hiánypótlási felszólításokat legkésőbb június 24-ig fogják kiküldeni nektek. A jelentkezés benyújtását követően megszerzett dokumentumok (például nyelvvizsga) feltöltésének határideje 2021.július 8-a. A ponthatárokat pedig várhatóan július 22-én fogják kihirdetni.

A felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. Alap- és osztatlan szakra csak azok kerülhetnek be, akik az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért kapott többletpontokkal együtt, de a más eredményekért kapott pluszpontok nélkül legalább 280 pontot gyűjtenek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.