Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Maruzsa Zoltán terroristának nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagjait, ezért most öt szakszervezet is bocsánatkérést követel a köznevelési államtitkártól.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kiadott egy közleményt, melyben koordinált szabadságkivétellel akarja megakadályozni a májusban megtartandó érettségit. Közleményükben azt írták, nem hagyják, hogy 85 ezer gyereket és 6 ezer tanárt "rángassanak" be érettségizni a járványügyi veszélyhelyzet kellős közepén.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a közleményre az M1 Híradójában reagált és a PDSZ-t a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. Ezeket a szavakat több szakszervezet is megdöbbenéssel fogadta.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma MTI-hez eljuttatott hétfői közös állásfoglalásában azt írták, mélységes felháborodással hallották Maruzsa Zoltán szavait, és követelik a köznevelésért felelős államtitkártól, hogy kérjen bocsánatot a szakszervezettől.
Azt is kiemelték közleményükben: a szakszervezetek mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel, és ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szerintük az államtitkár azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Ez ellen nem csak a szakszervezetek, hanem civil- diák- és szülői szervezetek is felszólaltak.
Rámutattak arra is, hogy ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. Majd kitértek a miniszterelnök vasárnapi bejelentésére, miszerint a szakértők május 3-ra várják a koronavírus-járvány csúcspontját. Ez mindössze egy nappal előzi meg május 4-ét, vagyis az érettségi tervezett kezdetét. Már csak ezért sem szabad május negyedikén elkezdeni a vizsgáztatást - közölték.
Végül felszólították Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől, valamint a tanároktól és oktatásban dolgozó tagjaitól.
Érettségi a járvány tetőzésének idején: „új adat, elemezni fogjuk"
A kormány döntése szerint az érettségik elkezdődnek május 4-én, azonban a miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a járvány tetőzése május 3-ra várható. Most reagáltak a kérdésekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.