Hány pontot szerezhettek az érettségin? Új szabályok

Hány pontot érhettek el a fő tárgyakból az érettségin így, hogy csak az írásbeli eredményetekre támaszkodhattok majd? Itt vannak a pontos infók.

  • Eduline

A kormány csütörtöki bejelentése alapján a tavaszi érettségik csak írásbeli vizsgák lesznek. A döntésről megjelent rendelet szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani.

Vagyis az eddigi csak írásbeli pontok teszik majd ki az egészet, így a fő tárgyak esetén a következőképpen alakulhat a pontozás. A középszintű magyarérettségi esetén eddig 150 pont helyett az szóbeli pontot kivonva 100 pont lesz az elérhető maximum, ugyanígy a töriérettségin is 100 pont lesz a maximum, ahogyan - változatlanul - a matekérettségin is.

A középszintű idegen nyelvi érettségik esetén pedig az írásbelivel megszerezhető 117 pont lesz, amit megszerezhettek összesen.

A kettesre nagyobb esélyetek lesz

A rendelet szerint, ha bármelyik vizsgatárgyból eléritek a tizenkettő százalékot, de a huszonöt százalékot már nem, szóbeli vizsgával lesz majd lehetőségetek javítani.

A 2020-as érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Az érettségi kakukktojása: ebből a tárgyból csak szóbeli vizsga lesz

Hogyan oldják majd meg a tesiérettségit? Mi várható emelt szinten? Az idei érettségi újabb speciális szabályait mutatjuk meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.