Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hány többletpontot kaphattok a 2020-es felsőoktatási felvételin, ha előkelő helyezést értetek el valamilyen sportversenyen? Pontosan milyen versenyekért jár a pluszpont és ezeket milyen dokumentumokkal tudjátok igazolni? Fontos kérdésekre válaszolunk.
A NOB által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után jár többletpont. Összesen maximum 50 vagy 500 pontot szerezhettek.
Milyen jogcímen jár a többletpont?
Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián való részvételért 50 többletpontot kaphattok, világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon elért dobogós helyezésért 30, korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az ifjúsági olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletponttal számolhattok. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15, a diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpont jár.
Ha az olimpián, sakkolimpián, paralimpián vagy siketlimpián 1–6. helyezést értetek el, akkor a felvételi összpontszámotok bármely szakon 500 pont, amennyiben megfeleltek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint eléritek a minimumponthatárt.
Milyen dokumentummal kell igazolnotok a sporteredményeteket?
A többletpont-jogosultsághoz nem elegendő oklevél, versenyjegyzőkönyv, az érmekről, kupákról készült fénykép, illetve újságcikk. Az elért sporteredményről a megfelelő szervezet által kiállított hivatalos igazolást kell benyújtani. A különböző sporteredmények igazolására jogosult szervezetek listáját itt találjátok.
Fontos, hogy az igazolás tartalmazza a személyes adataitokat, a sportágat, a sporteredmény megszerzésének időpontját, az elért sporteredmény pontos megnevezését – a helyezéssel együtt –, valamint a korcsoportot, amelyben az adott eredményt elértétek.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.