Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hány többletpontot kaphattok a 2020-as felsőoktatási felvételin, ha egy tanulmányi vagy művészeti versenyen értetek el helyezést, és pontosan milyen eredmények számítanak? Itt a lista.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.
Ugyanennyi többletpontot kaphattok a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV), illetve az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) elért helyezésért is.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok 30 többletpontot, az első díjasok 20 többletpontot kaphatnak.
Ha a fentiek közül több versenyen is többletpontra jogosító eredményt értetek el, tárgyanként akkor is csak egy versenyért jár többletpont. További feltétel, hogy a tárgy az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepeljen, vagyis kötelező vagy választható legyen.
Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontot kaphattok.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár. Az alapfokú művészeti iskolák tanulói számára meghirdetett versenyeken elért eredményért nem jár többletpont. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy pontosan milyen versenyeredmények számítanak.
Ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) elért eredmény alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra vagytok jogosultak.
Fontos, hogy a tanulmányi és művészeti versenyeredményekért nem automatikusan jár többletpont: azt, hogy milyen tárgyak számítanak az egyes versenyeken esetében, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg, azt pedig, hogy mely szakon pontosan miért jár többletpont, ebben a táblázatban találjátok.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt nézhetitek meg:
Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).