Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hány többletpontot kaphattok a 2020-as felsőoktatási felvételin, ha egy tanulmányi vagy művészeti versenyen értetek el helyezést, és pontosan milyen eredmények számítanak? Itt a lista.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.
Ugyanennyi többletpontot kaphattok a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV), illetve az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) elért helyezésért is.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok 30 többletpontot, az első díjasok 20 többletpontot kaphatnak.
Ha a fentiek közül több versenyen is többletpontra jogosító eredményt értetek el, tárgyanként akkor is csak egy versenyért jár többletpont. További feltétel, hogy a tárgy az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepeljen, vagyis kötelező vagy választható legyen.
Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontot kaphattok.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár. Az alapfokú művészeti iskolák tanulói számára meghirdetett versenyeken elért eredményért nem jár többletpont. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy pontosan milyen versenyeredmények számítanak.
Ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) elért eredmény alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra vagytok jogosultak.
Fontos, hogy a tanulmányi és művészeti versenyeredményekért nem automatikusan jár többletpont: azt, hogy milyen tárgyak számítanak az egyes versenyeken esetében, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg, azt pedig, hogy mely szakon pontosan miért jár többletpont, ebben a táblázatban találjátok.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt nézhetitek meg:
Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.