Öt lépés a felvételihez: ezeket érdemes megfogadni, ha nem vagytok biztosak a döntésetekben

Még bő egy hónapig, február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára. Ha bizonytalanok vagytok abban, milyen szakot vagy egyetemet válasszatok? Akkor most segítünk egy kicsit a döntésben.

  • Eduline

Arról már többször is írtunk, mit jelentenek a rövidítések és a jelölések az idei felvételiben, de vajon hol talál segítséget az, aki a különböző szakokra vagy egyetemekre kíváncsi? 

1.) Ha azt sem tudjátok eldönteni, hogy bölcsészképzésre vagy gazdasági szakra menjetek, teszteljétek magatokat. Ha nem tudtok elmenni pályaválasztási tanácsadásra, akkor töltsetek ki egy-két pályaválasztási vagy személyiségi tesztet - korábban már ajánlottunk ilyeneket. 

Ingyenes tesztek, amelyekkel megtudhatjátok, milyen képzés vagy munka való nektek

Pályaválasztás előtt álltok? Ajánlunk néhány ingyenes kérdőívet, tesztet, amellyel könnyebb lehet a döntés. Ezekkel kideríthetitek, milyen képzés vagy éppen szakma való nektek, de önismereti témában is előrébb juthattok.

2.) Menjetek el az egyetemi nyíltnapokra vagy az Educatio kiállításra. Ez pont aktuális, hiszen a 2020-as börzét éppen most - január 9. és 11. között - tartják Hungexpo "A" csarnokában, 20 ezer négyzetméteren. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött rendezvény célja, hogy a hamarosan érettségiző fiataloknak bemutassa a felsőoktatási intézményeket és az egyéb oktatási lehetőségeket. A 2020-as szakkiállításon a mintegy 50 hazai egyetem és további 17 ország továbbtanulási lehetőségeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, oktatók és már ott tanuló hallgatók segítségével. Kíváncsiak vagytok a részletekre? Itt elolvashattok mindent. 

3.) Fontos mérlegelni, hiszen az egyetem komoly anyagi terhet is jelenthet. Gondoljátok át alaposan, vállalnátok-e például az adott képzésből az önköltséges formát. Nézzetek utána a támogatásoknak, ösztöndíjaknak és diákhitel feltételeinek, és azt se felejtsétek el, hogy menet közben is átkerülhettek állami helyre. Az államilag támogatott félévekről itt olvashattok. 

4.) A felsőoktatás nem csak anyagi teher lehet, hanem hosszútávú befektetés. Derítsétek ki azt is, hogy mennyit ér a diploma. A legjobb, ha megnézitek a diplomás-pályakövetési rendszer statisztikáit. 

5.) Persze ahogy arról már mi is többször írtunk, az egyetem kiválasztásánál nem árt az is megnézni, hogy az előző években milyen ponthatárokat húztak a számotokra szimpatikus képzésen vagy intézményben. A ponthatárok között ugyanis akár 10-15 pontos eltérés is lehet, sőt vannak olyan képzések is, ahol ennél is nagyobb különbségek vannak két egyetem ugyanazon szakja között. 

Idén felvételiztek, de még nem döntöttetek? Ezeket a pályaválasztási teszteket érdemes kipróbálni

Még nem tudjátok, milyen szakra felvételizzetek? Összegyűjtöttünk három pályaválasztási tesztet, amely segíthet a döntésben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.