Idén is több ezren jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre - jövőre ez lesz a felvételi kiskapu?

A jelenlegi állás szerint 2020-tól nem lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nélkül. Kivéve felsőoktatási szakképzésre, az ilyen típusú szakokra ugyanis nem vonatkoznak az új szabályok. Most megnéztük, mennyire volt népszerű a felsőoktatási szakképzés az elmúlt években és melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések az elmúlt évek közül 2016-ban volt kiugróan népszerű: több mint 13 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésre. Azt azt követő évben habár jóval kevesebben jelöltek meg ilyen szakot a jelentkezési lapon, azóta újra, fokozatosan nőtt a jelentkezők száma.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen.

A legnépszerűbb terület a felsőoktatási szakképzésen a gazdaságtudományi: a jól ismert kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel mind megtalálható a toplistán. Ezenkívül jogi és informatikai képzésre is sokan jelentkeztek idén.

Habár összesen 15 szakról van szó, amelyre lehet jelentkezni felsőoktatási szakképzés formában, a toplistán mégis több ezer hallgatót vonzó szakok szerepelnek.

Jövőre ez lesz a legjobb opció?

Arról már korábban többször írtunk, a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Az említett felsőoktatási szakképzések kivételek ezalól, így tehát ez lesz az egyetlen módja, hogy valaki az új szabályoktól mentesen, de bekerülhessen egyetemi, főiskolai képzésre. Azok, akik az említett képzések valamelyikére jelentkeznének alapszakra, de nem tudják teljesíteni a felvételi követelményeket, lehet, hogy beérik majd ezzel a verzióval.

Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor

Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.