A jelenlegi állás szerint 2020-tól nem lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nélkül. Kivéve felsőoktatási szakképzésre, az ilyen típusú szakokra ugyanis nem vonatkoznak az új szabályok. Most megnéztük, mennyire volt népszerű a felsőoktatási szakképzés az elmúlt években és melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben.
A felsőoktatási szakképzések az elmúlt évek közül 2016-ban volt kiugróan népszerű: több mint 13 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésre. Azt azt követő évben habár jóval kevesebben jelöltek meg ilyen szakot a jelentkezési lapon, azóta újra, fokozatosan nőtt a jelentkezők száma.
| Mi az a felsőoktatási szakképzés? |
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen. |
A legnépszerűbb terület a felsőoktatási szakképzésen a gazdaságtudományi: a jól ismert kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel mind megtalálható a toplistán. Ezenkívül jogi és informatikai képzésre is sokan jelentkeztek idén.
Habár összesen 15 szakról van szó, amelyre lehet jelentkezni felsőoktatási szakképzés formában, a toplistán mégis több ezer hallgatót vonzó szakok szerepelnek.
Jövőre ez lesz a legjobb opció?
Arról már korábban többször írtunk, a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Az említett felsőoktatási szakképzések kivételek ezalól, így tehát ez lesz az egyetlen módja, hogy valaki az új szabályoktól mentesen, de bekerülhessen egyetemi, főiskolai képzésre. Azok, akik az említett képzések valamelyikére jelentkeznének alapszakra, de nem tudják teljesíteni a felvételi követelményeket, lehet, hogy beérik majd ezzel a verzióval.
Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor
Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
