Vannak témák vagy témakörök, amik mindig felbukkannak az történelemérettségin? Mit és mikor érdemes átnézni az írásbeli előtt? Tippek és trükkök, amivel hatékonyan készülhettek fel az idei történelemérettségire. A Studium Generale Történelem Szekciójának vezetőjével beszélgettünk.
Az írásbeli feladatsort 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. Az írásbeli feladatsor két részből áll: az első egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat, a második pedig szöveges (kifejtendő) feladatokat tartalmaz.
Mik azok a témák, amik bármelyik évben előkerülhetnek?
„Ha valaki időszűkében van, azt tanácsolnám, hogy a magyar történelmet élőről-hátulról nézze át” – mondja Rózsa Bence, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. „Az egyetemes történelmet elég nagy általánosságban az 1500-as évekig átnézni, hiszen a feladatok többségét meg lehet oldani alapműveltségi tudással. Nyilván emelt szinten más a helyzet.”
A szekcióvezető azt tanácsolja, hogy a feudális berendezkedés alapjait fontos jól átnézni, illetve adott állam általános felépítéséről, intézményeiről érdemes alaposabban tanulni, azaz, hogy milyen gazdasági, politikai intézményei vannak és milyen társadalmi berendezkedése. Ugyanis a történelem főleg esettanulmányokkal foglakozik, tehát ha valaki tehát megtanulja az alapokat, akkor az egyes témákban már csak a fogalmakat kell mellé tenni.
Így gyakorolhattok a történelemérettségire: itt vannak az előző évek feladatsorai
Hosszú esszé, évszámok és forráselemzés? Aki már elkezdte az érettségi felkészülést, az tudja, hogy néz ki a töriérettségi feladatsora. A közeledő tavaszi érettségi szezonra az előző évek feladatsoraival is gyakorolhattok.
Sosem az a nehéz, hogy sok az anyag, hanem az, hogy nagy átívelő folyamatokat kell megérteni.
Ezeken kívül elengedhetetlen például a dualista monarchiát tudni, az egyetemes XX. századot (az első világháborút követő békerendszereket, a II. világháborút, hidegháborút és az azt követő időszakot), ugyanis a legtöbb gimnáziumban, szakgimnázumban nem jut elég idő ezekre a nehéz, sokszor bonyolult témákra – emeli ki a töri szekció vezetője.
Tehát ha idén vizsgáztok, a felkészülés alatt érdemes a modern történelmet is átolvasni, például az Európai Unión felül a magyar politikai rendszerrel, demográfiai változásokkal és etnikai helyzettel foglalkozó leckéket is. Illetve ne felejtsétek el a gazdasági alapfogalmakat átismételi (például központi bank, kamat, tőke, kétszintű bankrendszer), hiszen a tankönyvekben is külön fejezeteket kaptak, így számítani lehet rá, hogy 1-1 utolsó tesztfeladat ilyen témákkal foglalkozik.
Ezen felül érdemes olyan témákat átvenni, amelyek nagy, rendszermértékű változásokat hoztak egy-egy állam életében. Ilyen például a rendi monarchiák működése, az abszolút monarchiák időszaka, illetve egy-egy forradalmi mozgalom, amely gazdasági-politikai átalakulást hozott és alapvetően változtatta meg a hatalmi dinamikát (pl.: angol és/vagy francia forradalom).
Tudtok annyit, mint egy idén érettségiző? Teszteljétek ezzel a kvízválogatással
Ha idén érettségiztek, már nem használhatjátok a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszokat, így a vizsga előtt nem árt a legfontosabb dátumokat megtanulni. Teszteljétek magatokat a teljes középiskolai anyagból összeállított történelmi kvízeinkkel.
„Erre azt szoktam mondani, hogy ott van például Mátyás király uralma és Bethlen Gábor fejedelemsége. Kicsivel kevesebb, mint kétszáz év van a két uralom között, mégis a két rendszer működési alapja ugyanaz: a centralizáció. Egyikre azt mondjuk, hogy központosított monarchia, a másikra meg azt, hogy klasszikus értelemben vehető fejedelemség. Mind a kettőnél van kvázi államtanácsi szervezete, mind a két uralkodó igyekezett rendek kihagyásával, centralizáltan kormányozni, mindkét uralkodó nagy hangsúlyt szedett a pénzben gyűjthető adókra, monopolbevételekre. Azt kell tehát látni, hogy ez a két rendszer szinte ugyanarra épül, mind a két esetben láthatunk nemzetközi konfliktusban való részvételt, központosított hadi erőketés virágzó kultúrát.” – mondja Rózsa Bence.
Összefoglalva tehát a lényeg, hogy a folyamatokat kell átnézni, megérteni és összekapcsolni a vizsga előtt. Hiszen ha az alapokat megtanuljátok, akkor elég azokat „ráhúzni” vagy szembe állítani a különböző esetekkel, történelmi példákkal.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
