Vannak témák vagy témakörök, amik mindig felbukkannak az történelemérettségin? Mit és mikor érdemes átnézni az írásbeli előtt? Tippek és trükkök, amivel hatékonyan készülhettek fel az idei történelemérettségire. A Studium Generale Történelem Szekciójának vezetőjével beszélgettünk.
Az írásbeli feladatsort 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. Az írásbeli feladatsor két részből áll: az első egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat, a második pedig szöveges (kifejtendő) feladatokat tartalmaz.
Mik azok a témák, amik bármelyik évben előkerülhetnek?
„Ha valaki időszűkében van, azt tanácsolnám, hogy a magyar történelmet élőről-hátulról nézze át” – mondja Rózsa Bence, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. „Az egyetemes történelmet elég nagy általánosságban az 1500-as évekig átnézni, hiszen a feladatok többségét meg lehet oldani alapműveltségi tudással. Nyilván emelt szinten más a helyzet.”
A szekcióvezető azt tanácsolja, hogy a feudális berendezkedés alapjait fontos jól átnézni, illetve adott állam általános felépítéséről, intézményeiről érdemes alaposabban tanulni, azaz, hogy milyen gazdasági, politikai intézményei vannak és milyen társadalmi berendezkedése. Ugyanis a történelem főleg esettanulmányokkal foglakozik, tehát ha valaki tehát megtanulja az alapokat, akkor az egyes témákban már csak a fogalmakat kell mellé tenni.
Így gyakorolhattok a történelemérettségire: itt vannak az előző évek feladatsorai
Hosszú esszé, évszámok és forráselemzés? Aki már elkezdte az érettségi felkészülést, az tudja, hogy néz ki a töriérettségi feladatsora. A közeledő tavaszi érettségi szezonra az előző évek feladatsoraival is gyakorolhattok.
Sosem az a nehéz, hogy sok az anyag, hanem az, hogy nagy átívelő folyamatokat kell megérteni.
Ezeken kívül elengedhetetlen például a dualista monarchiát tudni, az egyetemes XX. századot (az első világháborút követő békerendszereket, a II. világháborút, hidegháborút és az azt követő időszakot), ugyanis a legtöbb gimnáziumban, szakgimnázumban nem jut elég idő ezekre a nehéz, sokszor bonyolult témákra – emeli ki a töri szekció vezetője.
Tehát ha idén vizsgáztok, a felkészülés alatt érdemes a modern történelmet is átolvasni, például az Európai Unión felül a magyar politikai rendszerrel, demográfiai változásokkal és etnikai helyzettel foglalkozó leckéket is. Illetve ne felejtsétek el a gazdasági alapfogalmakat átismételi (például központi bank, kamat, tőke, kétszintű bankrendszer), hiszen a tankönyvekben is külön fejezeteket kaptak, így számítani lehet rá, hogy 1-1 utolsó tesztfeladat ilyen témákkal foglalkozik.
Ezen felül érdemes olyan témákat átvenni, amelyek nagy, rendszermértékű változásokat hoztak egy-egy állam életében. Ilyen például a rendi monarchiák működése, az abszolút monarchiák időszaka, illetve egy-egy forradalmi mozgalom, amely gazdasági-politikai átalakulást hozott és alapvetően változtatta meg a hatalmi dinamikát (pl.: angol és/vagy francia forradalom).
Tudtok annyit, mint egy idén érettségiző? Teszteljétek ezzel a kvízválogatással
Ha idén érettségiztek, már nem használhatjátok a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszokat, így a vizsga előtt nem árt a legfontosabb dátumokat megtanulni. Teszteljétek magatokat a teljes középiskolai anyagból összeállított történelmi kvízeinkkel.
„Erre azt szoktam mondani, hogy ott van például Mátyás király uralma és Bethlen Gábor fejedelemsége. Kicsivel kevesebb, mint kétszáz év van a két uralom között, mégis a két rendszer működési alapja ugyanaz: a centralizáció. Egyikre azt mondjuk, hogy központosított monarchia, a másikra meg azt, hogy klasszikus értelemben vehető fejedelemség. Mind a kettőnél van kvázi államtanácsi szervezete, mind a két uralkodó igyekezett rendek kihagyásával, centralizáltan kormányozni, mindkét uralkodó nagy hangsúlyt szedett a pénzben gyűjthető adókra, monopolbevételekre. Azt kell tehát látni, hogy ez a két rendszer szinte ugyanarra épül, mind a két esetben láthatunk nemzetközi konfliktusban való részvételt, központosított hadi erőketés virágzó kultúrát.” – mondja Rózsa Bence.
Összefoglalva tehát a lényeg, hogy a folyamatokat kell átnézni, megérteni és összekapcsolni a vizsga előtt. Hiszen ha az alapokat megtanuljátok, akkor elég azokat „ráhúzni” vagy szembe állítani a különböző esetekkel, történelmi példákkal.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
