Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Mégsem halasztják el a felvételi szabályok szigorítását, már jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez.
Kedden a Magyar Hírlap értesülése alapján mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.
A hvg.hu megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi igaz a hírből, ám sajnos a tárca rossz hírrel szolgált a halasztásban reménykedő középiskolásoknak.
„Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.
Sok részletszabály hiányzik
Ahogyan arra egy korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, sem a felvételi rendelet, sem a felvételi tájékoztató kiegészítése nem válaszol számos, a diákok fakultációválasztása és nyelvvizsga-felkészülése miatt fontos kérdésre. Többen kíváncsiak arra, hogy számíthatnak-e többletpontokra azok a középiskolások, akik nem B2-es, hanem C1-es nyelvvizsgával vágnak neki a 2020-as felvételinek – így ugyanis nem csak a minimumfeltételt teljesítették. „És ha ugyanabból az idegen nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is teszek, akkor mind a két feltételt teljesítem?” – tett fel egy másik kérdést egyik olvasónk. Egy középiskolai tanár jelezte: az sem egyértelmű, mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt érnek el, amely egyenértékű a középfokú, komplex nyelvvizsgával. Ezzel teljesíthette a felvételi alapkövetelményét? – kérdezte. Hozzátette: ezeket a részszabályokat a következő napokban meg kellene tudni ahhoz, hogy a tizenegyedikes diákok felelősen tudjanak jelentkezni az idei előrehozott érettségire.
Jön a 2020-as felvételi szigor, de sok kérdésre még mindig nem kaptak választ a diákok
Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.