Nem a százezer forintos iskolakezdési támogatás a lényeg

Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.

Igazságtalan, hogy nem minden magyar gyerek kap augusztusban még az iskolakezdés előtt 100 ezer forintot a kormánytól. Jobban mondva csak ötvenet, mert a maradék csak novemberben érkezik, akkor is csak utalvány formájában. Ilyen és ehhez hasonló kommentekkel voltak tele a közösségi oldalak Magyar Péter bejelentése után.

Valóban, hosszú távon biztosan javítani kell a rendszert, mert így mondjuk a zsákfaluban élő minimálbérért dolgozó szülők gyereke egy forintot sem kap, míg a fővárosi felső középosztálybeli gyerek igen, ha a szülei nem házasok vagy nincsenek hivatalos élettársi kapcsolatban.

Mi is azok közé tartozunk, akik jogosultak erre a támogatásra, mert a kisebbik fiam tartós beteg. Bár a férjemnek és nekem is hazai viszonylatban jó fizetésünk van, viszont a gyerek cöliákiás és laktózérzékeny 5 éves kora óta, ami rengeteg látható és láthatatlan költséggel jár.

Mi az a cöliákia?
A cöliákia (lisztérzékenység) egy élethosszig tartó autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere a glutén hatására károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A glutén a búzában, rozsban és árpában található fehérje. A betegség egyetlen hatékony kezelése a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes étrend. Már kis mennyiségű glutén is gyulladást okozhat, ezért nemcsak a kenyérre vagy a tésztára kell figyelni, hanem a keresztszennyeződésre is.

A 300 grammos gluténmentes kenyér, aminek nincsen olyan íze, mint a fűrészpornak, alsó hangon 1300-1500 forint, a 400 grammos spagetti pedig, ami nem hagy keserű utózöngét minden falatnál a benne lévő túl sok kukorica miatt, akcióban is minimum 1500 forint. Bármelyik jobb lisztnek, amiből a hagyományoshoz hasonló gofri vagy palacsinta készíthető, kilója kétezer forint.

A gluténmentes termékek sosem voltak olcsók, de először az élelmiszer-infláció, utána pedig az árrésstop tovább emelte az árakat. A kedvenc gluténmentes kalácsa (250 grammos) például tavaly ilyenkor 1200-1300 forint volt akció nélkül bárhol, míg most akcióban is minimum 2-2500 forint online, de láttam már boltban 4500 forintért is.

Arról nem beszélve, hogy mivel a fiam lassan kiskamaszkorban van és sportol, ezért ő nagyjából felnőtt mennyiséget eszik mindenből.

Minden nap van meleg, tartalmas gluténmentes vacsora. Az iskolába és az edzésekre is csomagolok, nézem az akciókat és a kuponokat, és szinte semmit sem dobok ki. Ennek ellenére havonta legalább 100 ezer forintot, de inkább többet költök gluténmentes élelmiszerekre.

És persze közben arra is kell figyelnem, hogy glutént nagyjából bármi tartalmazhat a fűszerektől kezdve a felvágotton keresztül a ketchupig, így a nem lisztes termékekből sem tudom automatikusan megvenni a legolcsóbbat.

Titokban melegítette meg az osztályfőnök a gluténmentes ebédet, amit a diák a szertárban bujkálva evett meg

Minden iskolának meg kell oldania az ételallergiás, köztük a gluténérzékeny gyerekek étkeztetését. A gyakorlat azonban elszomorító: a legtöbben -- már ha bevihetik - kis dobozban otthonról hozzák az ebédet, vagy rosszabb esetben csak délután esznek meleget, amikor hazaérnek. Aki pedig kap gluténmentes ebédet a menzán, az sokszor az egyhangúságra vagy éppen a minőségre panaszkodik.

A tartós betegségért járó kedvezmények, juttatások ennek csak egy töredékét fedezik. És egy ilyen helyzetben tényleg jól jön és jól esik az a plusz százezer forintos iskolakezdési támogatás.

Én bármit megadnék, ha a fiam bármit megehetne.

Ha bemehetnék egy boltba úgy vásárolni, hogy nem kell előre néznem az összetevőket. Ha egy osztálykirándulás előtt nem azon kellene gondolkodnom, mit csomagoljak neki külön, hogy biztonságban legyen. Ha egy születésnapi zsúron ugyanazt a tortát ehetné, mint a többiek.

Aki egészséges gyereket nevel, talán észre sem veszi, mennyi olyan apró dolog van, ami egy cöliákiás, ételallergiás gyerek szülei számára folyamatos szervezés, pluszköltség és állandó odafigyelés.

Jó lenne, ha egyszer nem az lenne a kérdés, ki milyen jogcímen jogosult egy egyszeri támogatásra, hanem az, hogyan lehetne tartósan és igazságosan segíteni azokat a családokat, ahol egy betegség vagy egy nehéz élethelyzet hónapról hónapra pluszterheket jelent.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.