Felvételi ponthatárok: kik kerülhetnek be kommunikáció, politiológia, szociológia szakra?

Milyen ponthatárokra számíthattok, ha társadalomtudományi szakra szeretnétek bekerülni? Megnéztük a tavalyi ponthatárokat.

  • Eduline
stiller

Az már tavaly eldőlt, hogy a tizenhat népszerű alapszakra csak 400 pont feletti eredményekkel lehet majd bekerülni. Kommunikáció és médiatudomány szakon 455, nemzetközi tanulmányokon pedig 465 pontra lesz szükségetek ahhoz, hogy állami ösztöndíjas helyet szerezzetek, akármelyik egyetemre-főiskolára jelentkeztetek. A központi ponthatárokról bővebben itt olvashattok.

Politológiára az idén körülbelül ezren jelentkeztek. 2013-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen legalább 402 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 357 pont elég volt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 336 kellett, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 255 volt a ponthatár.

Szociálpedagógia alapszakon tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt a legmagasabb, 300-as a ponthatár, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karára viszont már 244 ponttal be lehetett kerülni (ez az idén biztos nem így lesz, a minimumponthatár ugyanis 240-ről 260-ra emelkedett). Az NYME Benedek Elek Pedagógiai Karára 268 pont kellett, a Debreceni Egyetemre 245, a Szegedi Tudományegyetemre pedig 288 pont.

A szociális munka szakon is hasonlóan alakultak a ponthatárok: a Miskolci Egyetemen 324 pont, Szegeden 244 pont is elég volt. A Pécsi Tudományegyetemen 257 pontot kértek, a Debreceni Egyetemen pedig 276-ot. Kik kerülhetnek be a bölcsész és a gazdasági szakokra?

Társadalomismereti szakok

A leendő szociológia szakosoknak is a Budapesti Corvinus Egyetemre kellett a legtöbb pontot vinniük tavaly, a magyar nyelvű képzésen 346, az angol nyelvűn 344 volt a ponthatár. A Pázmányon 316 ponttal, az ELTE-n 297-tel, a Pécsi Tudományegyetemen 266-tal be lehetett kerülni állami helyre. A legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen volt a ponthatár, 244.

Az informatikus könyvtáros szakra jelentkezőknek a Debreceni Egyetemen tavaly 351 pontot kellett gyűjteniük. Az ELTE-n 304 pont is elegendő volt, Szegedre 282, Pécsre pedig 270 ponttal is be lehetett kerülni. Kulturális antropológia szakot tavaly csak a Miskolci Egyetem indított, ott 313 volt a ponthatár.

Ha az ELTE társadalomtudományi szakjaira akartok bekerülni, akkor a tavalyi ponthatárok alapján a társadalmi tanulmányok szakon van a legkönnyebb dolgotok: itt 2013-ban már 260 pont elég volt. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetemre 296 pont kellett, a Szegedi Tudományegyetemre 302, a Pázmányra pedig 307. Az idei felvételi eljárásról szóló cikkeinket itt olvashatjátok, pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.