Magyar Péter bejelentette, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
Milyen ponthatárokra számíthattok, ha társadalomtudományi szakra szeretnétek bekerülni? Megnéztük a tavalyi ponthatárokat.

Az már tavaly eldőlt, hogy a tizenhat népszerű alapszakra csak 400 pont feletti eredményekkel lehet majd bekerülni. Kommunikáció és médiatudomány szakon 455, nemzetközi tanulmányokon pedig 465 pontra lesz szükségetek ahhoz, hogy állami ösztöndíjas helyet szerezzetek, akármelyik egyetemre-főiskolára jelentkeztetek. A központi ponthatárokról bővebben itt olvashattok.
Politológiára az idén körülbelül ezren jelentkeztek. 2013-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen legalább 402 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 357 pont elég volt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 336 kellett, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 255 volt a ponthatár.
Szociálpedagógia alapszakon tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt a legmagasabb, 300-as a ponthatár, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karára viszont már 244 ponttal be lehetett kerülni (ez az idén biztos nem így lesz, a minimumponthatár ugyanis 240-ről 260-ra emelkedett). Az NYME Benedek Elek Pedagógiai Karára 268 pont kellett, a Debreceni Egyetemre 245, a Szegedi Tudományegyetemre pedig 288 pont.
A szociális munka szakon is hasonlóan alakultak a ponthatárok: a Miskolci Egyetemen 324 pont, Szegeden 244 pont is elég volt. A Pécsi Tudományegyetemen 257 pontot kértek, a Debreceni Egyetemen pedig 276-ot. Kik kerülhetnek be a bölcsész és a gazdasági szakokra?
Társadalomismereti szakok
A leendő szociológia szakosoknak is a Budapesti Corvinus Egyetemre kellett a legtöbb pontot vinniük tavaly, a magyar nyelvű képzésen 346, az angol nyelvűn 344 volt a ponthatár. A Pázmányon 316 ponttal, az ELTE-n 297-tel, a Pécsi Tudományegyetemen 266-tal be lehetett kerülni állami helyre. A legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen volt a ponthatár, 244.
Az informatikus könyvtáros szakra jelentkezőknek a Debreceni Egyetemen tavaly 351 pontot kellett gyűjteniük. Az ELTE-n 304 pont is elegendő volt, Szegedre 282, Pécsre pedig 270 ponttal is be lehetett kerülni. Kulturális antropológia szakot tavaly csak a Miskolci Egyetem indított, ott 313 volt a ponthatár.
Ha az ELTE társadalomtudományi szakjaira akartok bekerülni, akkor a tavalyi ponthatárok alapján a társadalmi tanulmányok szakon van a legkönnyebb dolgotok: itt 2013-ban már 260 pont elég volt. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetemre 296 pont kellett, a Szegedi Tudományegyetemre 302, a Pázmányra pedig 307. Az idei felvételi eljárásról szóló cikkeinket itt olvashatjátok, pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.