Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nyilvánosságra hozták a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat. A 7840 pótfelvételiző közül 5445-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

Az Oktatási Hivatal (OH) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pótfelvételi eljárásban alapképzésre 3511, felsőoktatási szakképzésre 870, osztatlan képzésre 503, mesterképzésre pedig 561 jelentkezőt vettek fel.
A legtöbben, 426-an jogászképzésre kerültek be, ezt követi a gazdálkodási és menedzsmentszak 417, majd a kereskedelem és marketing 204 felvett hallgatóval. A lista további helyén szerepelt a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi gazdálkodás szak is.
Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz
Nyilvánosságra hozták a 2018-as pótfelvételi ponthatárait: a legnépszerűbb szakok között van olyan, amelynek önköltséges formájára a minimális 280 ponttal is be lehetett kerülni, több képzésen azonban 400 körüli ponthatárokat húztak. A pótfelvételire augusztus 8-ig lehetett jelentkezni, az egyetemek és főiskolák - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakokat hirdethettek meg.
A legtöbb hallgató, 475 a Debreceni Egyetemre került be, a második a Budapesti Gazdasági Egyetem 455-tel, a harmadik pedig a Pécsi Tudományegyetem, ahová 387 embert vettek fel a pótfelvételin. A Szegedi Tudományegyetemre 371-en, a Eötvös Loránd Tudományegyetemre pedig 369-en kerültek most be.
Az OH az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan SMS-ben értesíti a jelentkezőket a döntésről. A besorolási döntés hamarosan az e-felvételi hivatalos iratok menüpontban lesz elérhető, erről a hivatal minden jelentkezőt e-mailben tájékoztat. A felvettek felsőoktatási intézményüktől kapják meg a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a besorolási döntést követően.
A pótfelvételi eljárásban egy szakra és egy intézménybe lehetett jelentkezni, és jellemzően önköltséges képzésekből lehetett választani. Pótfelvételire azok adhattak be kérelmet, akiket a rendes eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akik korábban nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Jelentkezni az e-felvételi rendszerében lehetett, egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére. Az augusztusban megállapított ponthatárok azonosak az általános eljárásban megállapítottakkal, vagy egyes esetekben magasabbak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.