Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekről, a szegregációról-integrációról, halmozottan hátrányos gyerekekről szóló szöveget is kaptak a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében. De vajon helyes-e, hogy az érettségin ilyen témák is előkerülnek? Szeretik-e az ilyen kérdéseket a diákok? És szóba kerülnek-e napjaink problémái a történelemórákon?

A hódmezővásárhelyi tankerület volt vezetőjének beszámolója a helyi iskolai körzetek átszervezéséről és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokról – ezt kellett elolvasniuk a diákoknak a középszintű történelemérettségi 12. feladatában.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A szegregáció-integráció téma nagyon aktuális: a Fővárosi Törvényszék április elején, első fokon úgy döntött, országszerte huszonnyolc általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány tanulókat, az integráció kérdése pedig az oktatási ügyekben többnyire hasonló véleményű ellenzéki pártokat is megosztotta a választás előtt.
Aktuális témák – történelemből?
„Várható volt ilyen feladat, az új típusú érettségi rendszerben mindig találunk a jelenkori hátrányos helyzetű társadalmi/etnikai csoportokra vonatkozó feladatot” – mondta az Eduline kérdésére Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
A 2017-es tavaszi töriérettségi egyik feladata például azt a témát boncolgatta, kiket lehet a cigányság körébe sorolni a jelenleg hatályos törvények alapján, 2016-ban pedig a cigányság oktatási helyzetével foglalkozott az egyik feladat.
De marad rá idő?
Szabó Roland szerint a feszített tempó miatt – amit az előírt tananyag-követelményi rendszer megkíván – az aktuális, jelenkori problémákra kevésbé jut idő a történelemórákon, mint a klasszikus tananyagra, pedig mindenképpen érdemes ilyen jellegű kérdésekre időt szakítani. „Ugyanakkor a társadalomismeret tantárgy ennek a problémának a megoldásában segítheti az érettségire készülő diákokat” – teszi hozzá a szaktanár.
Az idei feladat egyébként könnyű volt, a forrásszöveg értelmezése elvezette a diákokat a jó válaszokhoz – ettől függetlenül vannak olyan érettségizők, akik berzenkednek a napjainkat érintő kérdésektől. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – mondta az Eduline által megkérdezett másik szaktanár.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).