Hogyan került a szegregáció és Hódmezővásárhely a töriérettségibe?

A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekről, a szegregációról-integrációról, halmozottan hátrányos gyerekekről szóló szöveget is kaptak a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében. De vajon helyes-e, hogy az érettségin ilyen témák is előkerülnek? Szeretik-e az ilyen kérdéseket a diákok? És szóba kerülnek-e napjaink problémái a történelemórákon?

  • Eduline
Túry Gergely

A hódmezővásárhelyi tankerület volt vezetőjének beszámolója a helyi iskolai körzetek átszervezéséről és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokról – ezt kellett elolvasniuk a diákoknak a középszintű történelemérettségi 12. feladatában.

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A szegregáció-integráció téma nagyon aktuális: a Fővárosi Törvényszék április elején, első fokon úgy döntött, országszerte huszonnyolc általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány tanulókat, az integráció kérdése pedig az oktatási ügyekben többnyire hasonló véleményű ellenzéki pártokat is megosztotta a választás előtt.

Aktuális témák – történelemből?

„Várható volt ilyen feladat, az új típusú érettségi rendszerben mindig találunk a jelenkori hátrányos helyzetű társadalmi/etnikai csoportokra vonatkozó feladatot” – mondta az Eduline kérdésére Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

A 2017-es tavaszi töriérettségi egyik feladata például azt a témát boncolgatta, kiket lehet a cigányság körébe sorolni a jelenleg hatályos törvények alapján, 2016-ban pedig a cigányság oktatási helyzetével foglalkozott az egyik feladat.

De marad rá idő?

Szabó Roland szerint a feszített tempó miatt – amit az előírt tananyag-követelményi rendszer megkíván – az aktuális, jelenkori problémákra kevésbé jut idő a történelemórákon, mint a klasszikus tananyagra, pedig mindenképpen érdemes ilyen jellegű kérdésekre időt szakítani. „Ugyanakkor a társadalomismeret tantárgy ennek a problémának a megoldásában segítheti az érettségire készülő diákokat” – teszi hozzá a szaktanár.

Az idei feladat egyébként könnyű volt, a forrásszöveg értelmezése elvezette a diákokat a jó válaszokhoz – ettől függetlenül vannak olyan érettségizők, akik berzenkednek a napjainkat érintő kérdésektől. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – mondta az Eduline által megkérdezett másik szaktanár.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.