Hogyan került a szegregáció és Hódmezővásárhely a töriérettségibe?

A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekről, a szegregációról-integrációról, halmozottan hátrányos gyerekekről szóló szöveget is kaptak a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében. De vajon helyes-e, hogy az érettségin ilyen témák is előkerülnek? Szeretik-e az ilyen kérdéseket a diákok? És szóba kerülnek-e napjaink problémái a történelemórákon?

  • Eduline
Túry Gergely

A hódmezővásárhelyi tankerület volt vezetőjének beszámolója a helyi iskolai körzetek átszervezéséről és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokról – ezt kellett elolvasniuk a diákoknak a középszintű történelemérettségi 12. feladatában.

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A szegregáció-integráció téma nagyon aktuális: a Fővárosi Törvényszék április elején, első fokon úgy döntött, országszerte huszonnyolc általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány tanulókat, az integráció kérdése pedig az oktatási ügyekben többnyire hasonló véleményű ellenzéki pártokat is megosztotta a választás előtt.

Aktuális témák – történelemből?

„Várható volt ilyen feladat, az új típusú érettségi rendszerben mindig találunk a jelenkori hátrányos helyzetű társadalmi/etnikai csoportokra vonatkozó feladatot” – mondta az Eduline kérdésére Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

A 2017-es tavaszi töriérettségi egyik feladata például azt a témát boncolgatta, kiket lehet a cigányság körébe sorolni a jelenleg hatályos törvények alapján, 2016-ban pedig a cigányság oktatási helyzetével foglalkozott az egyik feladat.

De marad rá idő?

Szabó Roland szerint a feszített tempó miatt – amit az előírt tananyag-követelményi rendszer megkíván – az aktuális, jelenkori problémákra kevésbé jut idő a történelemórákon, mint a klasszikus tananyagra, pedig mindenképpen érdemes ilyen jellegű kérdésekre időt szakítani. „Ugyanakkor a társadalomismeret tantárgy ennek a problémának a megoldásában segítheti az érettségire készülő diákokat” – teszi hozzá a szaktanár.

Az idei feladat egyébként könnyű volt, a forrásszöveg értelmezése elvezette a diákokat a jó válaszokhoz – ettől függetlenül vannak olyan érettségizők, akik berzenkednek a napjainkat érintő kérdésektől. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – mondta az Eduline által megkérdezett másik szaktanár.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.