A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekről, a szegregációról-integrációról, halmozottan hátrányos gyerekekről szóló szöveget is kaptak a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében. De vajon helyes-e, hogy az érettségin ilyen témák is előkerülnek? Szeretik-e az ilyen kérdéseket a diákok? És szóba kerülnek-e napjaink problémái a történelemórákon?
A hódmezővásárhelyi tankerület volt vezetőjének beszámolója a helyi iskolai körzetek átszervezéséről és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokról – ezt kellett elolvasniuk a diákoknak a középszintű történelemérettségi 12. feladatában.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A szegregáció-integráció téma nagyon aktuális: a Fővárosi Törvényszék április elején, első fokon úgy döntött, országszerte huszonnyolc általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány tanulókat, az integráció kérdése pedig az oktatási ügyekben többnyire hasonló véleményű ellenzéki pártokat is megosztotta a választás előtt.
Aktuális témák – történelemből?
„Várható volt ilyen feladat, az új típusú érettségi rendszerben mindig találunk a jelenkori hátrányos helyzetű társadalmi/etnikai csoportokra vonatkozó feladatot” – mondta az Eduline kérdésére Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
A 2017-es tavaszi töriérettségi egyik feladata például azt a témát boncolgatta, kiket lehet a cigányság körébe sorolni a jelenleg hatályos törvények alapján, 2016-ban pedig a cigányság oktatási helyzetével foglalkozott az egyik feladat.
De marad rá idő?
Szabó Roland szerint a feszített tempó miatt – amit az előírt tananyag-követelményi rendszer megkíván – az aktuális, jelenkori problémákra kevésbé jut idő a történelemórákon, mint a klasszikus tananyagra, pedig mindenképpen érdemes ilyen jellegű kérdésekre időt szakítani. „Ugyanakkor a társadalomismeret tantárgy ennek a problémának a megoldásában segítheti az érettségire készülő diákokat” – teszi hozzá a szaktanár.
Az idei feladat egyébként könnyű volt, a forrásszöveg értelmezése elvezette a diákokat a jó válaszokhoz – ettől függetlenül vannak olyan érettségizők, akik berzenkednek a napjainkat érintő kérdésektől. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – mondta az Eduline által megkérdezett másik szaktanár.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
