„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.
Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.
Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára szerint nem volt egyértelmű, hogy olyan műveket kell példaként hozni, amelyekben megjelenik az utazás mint motívum, vagy olyanokat, amelyekben az utazás és a tudás is megjelenik. „Ha a feladatban lévő filozófiai szöveget vesszük figyelembe, akkor ez utóbbi volt a feladat, de a javítók azoknak a dolgozatát is elfogadják, akik nem így értelmezték a feladatot” – magyarázta.
Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről, itt jelentetjük meg leghamarabb a feladatokat és a nem hivatalos megoldásokat.
A szaktanár szerint a diákok többsége a második feladatot, a Márai Sándor-elbeszélés elemzését választotta. „Elképzelhető, hogy a vizsgázók egy része általában a Márai-elbeszélésről írt, pedig nem ez volt a feladat, hanem az elbeszélői nézőpontot, a szerkezetet kellett elemezni, elég szűk tartományban mozoghatott a dolgozat” – mondta. Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint is ez volt a legnépszerűbb téma, fel lehetett rá készülni, bár "nem hiszem, hogy ismerik ezt a művet a diákok, nem untig elemzett szöveg".
A leggyengébb pont az összehasonlító elemzés
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”, szerinte a feladat „anyagszegény”, a diákok ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.
Hasonló a véleménye a Budai Középiskola magyartanárának is, aki szerint a vizsgázók valószínűleg nem gondolták úgy, hogy az előírt terjedelemben tudnák elemezni a két epigrammát, ezért inkább az első vagy a második téma mellett döntöttek. „Valamennyi történelmi tudásra is szükség volt a téma feldolgozásához” – mondta.
Szabó Roland szerint sem választották túl sokan az összehasonlító elemzést, Berzsenyi és Vörösmarty része ugyan a középiskolai tananyagnak, de két a művet nem ismerték a diákok, a szöveggyűjteményben sem szerepel, "itt a romantikus történelemszemlélet szempontjait kellett volna végigfuttatni".
