Melyik szövegalkotási feladatot választotta a legtöbb diák? Melyik volt a legérdekesebb esszékérdés, és mit cseréltek volna le a szaktanárok a tételkészítő bizottság helyében? Magyartanárokat kérdeztünk.
„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.
Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.
Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára szerint nem volt egyértelmű, hogy olyan műveket kell példaként hozni, amelyekben megjelenik az utazás mint motívum, vagy olyanokat, amelyekben az utazás és a tudás is megjelenik. „Ha a feladatban lévő filozófiai szöveget vesszük figyelembe, akkor ez utóbbi volt a feladat, de a javítók azoknak a dolgozatát is elfogadják, akik nem így értelmezték a feladatot” – magyarázta.
Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai
A szaktanár szerint a diákok többsége a második feladatot, a Márai Sándor-elbeszélés elemzését választotta. „Elképzelhető, hogy a vizsgázók egy része általában a Márai-elbeszélésről írt, pedig nem ez volt a feladat, hanem az elbeszélői nézőpontot, a szerkezetet kellett elemezni, elég szűk tartományban mozoghatott a dolgozat” – mondta. Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint is ez volt a legnépszerűbb téma, fel lehetett rá készülni, bár "nem hiszem, hogy ismerik ezt a művet a diákok, nem untig elemzett szöveg".
A leggyengébb pont az összehasonlító elemzés
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”, szerinte a feladat „anyagszegény”, a diákok ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.
Hasonló a véleménye a Budai Középiskola magyartanárának is, aki szerint a vizsgázók valószínűleg nem gondolták úgy, hogy az előírt terjedelemben tudnák elemezni a két epigrammát, ezért inkább az első vagy a második téma mellett döntöttek. „Valamennyi történelmi tudásra is szükség volt a téma feldolgozásához” – mondta.
Szabó Roland szerint sem választották túl sokan az összehasonlító elemzést, Berzsenyi és Vörösmarty része ugyan a középiskolai tananyagnak, de két a művet nem ismerték a diákok, a szöveggyűjteményben sem szerepel, "itt a romantikus történelemszemlélet szempontjait kellett volna végigfuttatni".
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
