A legdrágább mesterszakok a keresztféléves felvételin

Ma még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzések közül is válogathattok. Utánajártunk, melyik mesterszakon kell a legtöbbet fizetnetek, ha önköltséges helyet szereztek.

  • Eduline
Dudás Szabolcs

A Budapesti Corvinus Egyetemen az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, illetve az élelmiszermérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A Corvinuson a logisztikai menedzsment, a marketing, a pénzügy, a regionális és környezeti gazdaságtan, a számvitel, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés szakon is 395 ezer forintba kerül egy szemeszter. A tájépítész és kertművész szak 420 ezer forintba kerül.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol nyelvű turizmus-menedzsment mesterképzésért 385 ezer forintot kell fizetni. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány szak 398 ezer forintba kerül.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az ingatlanfejlesztő építészmérnöki, a szerkezettervező építészmérnöki, a tervező építészmérnöki, illetve az urbanista építészmérnöki szakon is 400 ezer forint egy félév. Ugyanennyit kell fizetni az energetikai mérnöki, az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, a gépészmérnöki, az ipari terméktervező mérnöki, a mechatronikai mérnöki, a műszaki menedzser, illetve az angol nyelvű gépészeti modellezés képzésért is.

400 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért a járműmérnöki, a közlekedésmérnöki, a logisztikai mérnöki, a matemikus, a fizikus, a biomérnöki, a gyógyszervegyész-mérnöki, a környezetmérnöki, a műanyag- és száltechnológiai mérnöki, a vegyészmérnöki, az egészségügyi mérnöki és a villamosmérnöki szakon is. A gazdaságinformatikus, illetve mérnökinformatikus képzésen 425 ezer forintba kerül egy szemeszter.

A mechatronikai mérnöki képzés a Debreceni Egyetemen is 400 ezer forint. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a programtervező informatikus képzés 398 ezer forintba kerül, az anyagtudomány, illetve a vegyész képzésért pedig 400 ezer forintot kell fizetni.

A Pannon Egyetemen az anyagmérnöki, környezetmérnöki, magyar vagy angol nyelvű környezettudomány, mechatronikai mérnöki, vegyész és vegyészmérnöki képzésért is szemeszterenként 400 ezer forintot kell átutalni az intézménynek. A logisztikai mérnöki, illetve a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az info-bionika szakon 390 ezret, a mérnökinformatikus képzésen 360 ezret, az orvosi biotechnológia szakon pedig 420 ezret kell fizetni egy szemeszterért. A Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű vezetés és szervezés képzésén 395 ezer forint egy félév.

A Szent István Egyetemen az angol nyelvű agrármérnöki, mezőgazdasági biotechnológus, növénytermesztő mérnöki, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki, illetve vadgazda mérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.