Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ma még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzések közül is válogathattok. Utánajártunk, melyik mesterszakon kell a legtöbbet fizetnetek, ha önköltséges helyet szereztek.

A Budapesti Corvinus Egyetemen az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, illetve az élelmiszermérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A Corvinuson a logisztikai menedzsment, a marketing, a pénzügy, a regionális és környezeti gazdaságtan, a számvitel, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés szakon is 395 ezer forintba kerül egy szemeszter. A tájépítész és kertművész szak 420 ezer forintba kerül.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol nyelvű turizmus-menedzsment mesterképzésért 385 ezer forintot kell fizetni. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány szak 398 ezer forintba kerül.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az ingatlanfejlesztő építészmérnöki, a szerkezettervező építészmérnöki, a tervező építészmérnöki, illetve az urbanista építészmérnöki szakon is 400 ezer forint egy félév. Ugyanennyit kell fizetni az energetikai mérnöki, az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, a gépészmérnöki, az ipari terméktervező mérnöki, a mechatronikai mérnöki, a műszaki menedzser, illetve az angol nyelvű gépészeti modellezés képzésért is.
400 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért a járműmérnöki, a közlekedésmérnöki, a logisztikai mérnöki, a matemikus, a fizikus, a biomérnöki, a gyógyszervegyész-mérnöki, a környezetmérnöki, a műanyag- és száltechnológiai mérnöki, a vegyészmérnöki, az egészségügyi mérnöki és a villamosmérnöki szakon is. A gazdaságinformatikus, illetve mérnökinformatikus képzésen 425 ezer forintba kerül egy szemeszter.
A mechatronikai mérnöki képzés a Debreceni Egyetemen is 400 ezer forint. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a programtervező informatikus képzés 398 ezer forintba kerül, az anyagtudomány, illetve a vegyész képzésért pedig 400 ezer forintot kell fizetni.
A Pannon Egyetemen az anyagmérnöki, környezetmérnöki, magyar vagy angol nyelvű környezettudomány, mechatronikai mérnöki, vegyész és vegyészmérnöki képzésért is szemeszterenként 400 ezer forintot kell átutalni az intézménynek. A logisztikai mérnöki, illetve a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az info-bionika szakon 390 ezret, a mérnökinformatikus képzésen 360 ezret, az orvosi biotechnológia szakon pedig 420 ezret kell fizetni egy szemeszterért. A Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű vezetés és szervezés képzésén 395 ezer forint egy félév.
A Szent István Egyetemen az angol nyelvű agrármérnöki, mezőgazdasági biotechnológus, növénytermesztő mérnöki, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki, illetve vadgazda mérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.