A legdrágább mesterszakok a keresztféléves felvételin

Ma még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzések közül is válogathattok. Utánajártunk, melyik mesterszakon kell a legtöbbet fizetnetek, ha önköltséges helyet szereztek.

  • Eduline
Dudás Szabolcs

A Budapesti Corvinus Egyetemen az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, illetve az élelmiszermérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A Corvinuson a logisztikai menedzsment, a marketing, a pénzügy, a regionális és környezeti gazdaságtan, a számvitel, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés szakon is 395 ezer forintba kerül egy szemeszter. A tájépítész és kertművész szak 420 ezer forintba kerül.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol nyelvű turizmus-menedzsment mesterképzésért 385 ezer forintot kell fizetni. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány szak 398 ezer forintba kerül.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az ingatlanfejlesztő építészmérnöki, a szerkezettervező építészmérnöki, a tervező építészmérnöki, illetve az urbanista építészmérnöki szakon is 400 ezer forint egy félév. Ugyanennyit kell fizetni az energetikai mérnöki, az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, a gépészmérnöki, az ipari terméktervező mérnöki, a mechatronikai mérnöki, a műszaki menedzser, illetve az angol nyelvű gépészeti modellezés képzésért is.

400 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért a járműmérnöki, a közlekedésmérnöki, a logisztikai mérnöki, a matemikus, a fizikus, a biomérnöki, a gyógyszervegyész-mérnöki, a környezetmérnöki, a műanyag- és száltechnológiai mérnöki, a vegyészmérnöki, az egészségügyi mérnöki és a villamosmérnöki szakon is. A gazdaságinformatikus, illetve mérnökinformatikus képzésen 425 ezer forintba kerül egy szemeszter.

A mechatronikai mérnöki képzés a Debreceni Egyetemen is 400 ezer forint. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a programtervező informatikus képzés 398 ezer forintba kerül, az anyagtudomány, illetve a vegyész képzésért pedig 400 ezer forintot kell fizetni.

A Pannon Egyetemen az anyagmérnöki, környezetmérnöki, magyar vagy angol nyelvű környezettudomány, mechatronikai mérnöki, vegyész és vegyészmérnöki képzésért is szemeszterenként 400 ezer forintot kell átutalni az intézménynek. A logisztikai mérnöki, illetve a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az info-bionika szakon 390 ezret, a mérnökinformatikus képzésen 360 ezret, az orvosi biotechnológia szakon pedig 420 ezret kell fizetni egy szemeszterért. A Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű vezetés és szervezés képzésén 395 ezer forint egy félév.

A Szent István Egyetemen az angol nyelvű agrármérnöki, mezőgazdasági biotechnológus, növénytermesztő mérnöki, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki, illetve vadgazda mérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.