A legdrágább mesterszakok a keresztféléves felvételin

Ma még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzések közül is válogathattok. Utánajártunk, melyik mesterszakon kell a legtöbbet fizetnetek, ha önköltséges helyet szereztek.

  • Eduline
Dudás Szabolcs

A Budapesti Corvinus Egyetemen az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, illetve az élelmiszermérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A Corvinuson a logisztikai menedzsment, a marketing, a pénzügy, a regionális és környezeti gazdaságtan, a számvitel, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés szakon is 395 ezer forintba kerül egy szemeszter. A tájépítész és kertművész szak 420 ezer forintba kerül.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol nyelvű turizmus-menedzsment mesterképzésért 385 ezer forintot kell fizetni. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány szak 398 ezer forintba kerül.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az ingatlanfejlesztő építészmérnöki, a szerkezettervező építészmérnöki, a tervező építészmérnöki, illetve az urbanista építészmérnöki szakon is 400 ezer forint egy félév. Ugyanennyit kell fizetni az energetikai mérnöki, az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, a gépészmérnöki, az ipari terméktervező mérnöki, a mechatronikai mérnöki, a műszaki menedzser, illetve az angol nyelvű gépészeti modellezés képzésért is.

400 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért a járműmérnöki, a közlekedésmérnöki, a logisztikai mérnöki, a matemikus, a fizikus, a biomérnöki, a gyógyszervegyész-mérnöki, a környezetmérnöki, a műanyag- és száltechnológiai mérnöki, a vegyészmérnöki, az egészségügyi mérnöki és a villamosmérnöki szakon is. A gazdaságinformatikus, illetve mérnökinformatikus képzésen 425 ezer forintba kerül egy szemeszter.

A mechatronikai mérnöki képzés a Debreceni Egyetemen is 400 ezer forint. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a programtervező informatikus képzés 398 ezer forintba kerül, az anyagtudomány, illetve a vegyész képzésért pedig 400 ezer forintot kell fizetni.

A Pannon Egyetemen az anyagmérnöki, környezetmérnöki, magyar vagy angol nyelvű környezettudomány, mechatronikai mérnöki, vegyész és vegyészmérnöki képzésért is szemeszterenként 400 ezer forintot kell átutalni az intézménynek. A logisztikai mérnöki, illetve a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az info-bionika szakon 390 ezret, a mérnökinformatikus képzésen 360 ezret, az orvosi biotechnológia szakon pedig 420 ezret kell fizetni egy szemeszterért. A Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű vezetés és szervezés képzésén 395 ezer forint egy félév.

A Szent István Egyetemen az angol nyelvű agrármérnöki, mezőgazdasági biotechnológus, növénytermesztő mérnöki, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki, illetve vadgazda mérnöki képzésért félévente 400 ezer forintot kell fizetni. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.