Felvételi pontszámítási szabályok: hány pontot kaphattok a felsőoktatási szakképzésért?

Hány pont jár a 2018-as felvételin a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay.com

Idén végzem el a felsőoktatási szakképzést azon a főiskolán, ahol tovább szeretnék tanulni alapszakon. Hány pluszpontra számthatok?

A felsőoktatási szakképzésben záróvizsgájáért kaphattok többletpontot, de csak akkor, ha azonos képzési terület alapszakján tanultok tovább. A jeles záróvizsga 32, a jó eredmény 20 többletpontot ér, a közepes záróvizsga pedig 10 többletpont.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2018-ban

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, de még nem számoltátok ki, hány ponttal vágtok neki a felvételinek? Összefoglaltuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat. Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek.

Itt a lista: ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bejutni 2018-ban

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, több szakra jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. A legtöbb népszerű képzésen az idén is előzetes ponthatárokat húznak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2018-ra előzetes ponthatárokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.