Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Pixabay
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2017-es keresztféléves felvételin (és a 2018-as "sima" felvételin is) 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.
Mit tehettek, ha szeretnétek továbbtanulni, de a középiskolai jegyeitek és az érettségi eredményeitek miatt 280-nál kevesebb pontot szereztetek? Választhattok a felsőoktatási szakképzések közül, amelyeknél a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mindössze 240.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
Egyetemek és főiskolák által indított kétéves, gyakorlatorientált képzés, amelynek a végén diplomát nem, de oklevelet szerezhettek, és könnyebben tanulhattok tovább a megfelelő alapszakokon.
A felsőoktatási szakképzés - amely 2013-ban a felsőfokú szakképzést váltotta - jó választás azok számára, akik kevés ponttal vágnak neki a felvételinek, mégis szeretnének évkihagyás nélkül továbbtanulni, a pontszámítási szabályok ugyanis jóval lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon. A jelentkezők háromféleképpen számolhatják ki pontszámukat: megduplázhatják a tanulmányi pontokat, összeadhatják a tanulmányi és az érettségi pontokat vagy megduplázhatják az érettségi pontokat. Akármelyik verziót választják, a végeredményhez kell hozzáadniuk az esetleges többletpontokat.
Ahogy már említettük, a minimumponthatárt 240-nél húzták meg, ennyit kell elérnetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül (persze ennél magasabb ponthatárt is húzhatnak a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően, de a felsőoktatási szakképzéseken ez jóval ritkábban fordul elő, mint az alapszakokon).
Shutterstock
A felsőoktatási szakképzéseken egyébként nem írják elő az emelt szintű érettségit (ami egyre több alap- és osztatlan szakon alapfeltétel), és mivel felsőoktatási intézmények azt sem határozták meg, hogy milyen tárgyakból kérnek érettségit, a két legjobb érettségi eredményeteket veszik figyelembe.
A keresztféléves felvételin is lehet jelentkezni?
Igen, több felsőoktatási intézmény hirdetett felsőoktatási szakképzéseket. A ponthatárokat a keresztféléves felvételin várhatóan 2018. január 24-én hozzák nyilvánosságra.
Felvételi 2018: ez a vizsga sok jelentkezőnek jelent majd segítséget
Újra kell vizsgázniuk azoknak a felvételizőknek, akik még a régi rendszerben érettségiztek, de most olyan szakra jelentkeznének, ahová csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Majdnem tizenöt éve érettségiztem, de most szeretnék elvégezni egy alapszakot. Olyat választottam ki, amelyhez kellene egy emelt szintű érettségi, de amikor én jártam középiskolába, még nem lehetett ilyen vizsgára jelentkezni.
Milyen képzések közül válogathattok?
A keresztféléves felvételin többek között pénzügy-számvitel, gazdaságinformatikus, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzések közül választhattok.
Miért érdemes felsőoktatási szakképzésre jelentkezni?
Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után. Emellett a képzés ideje alatt megkapjátok a diákkedvezményeket is, hiszen hallgatói jogviszonyotok lesz, akárcsak az alap- vagy osztatlan szakokon tanulóknak.
Előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzési szakjára szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok.
- jeles záróvizsga alapján 32 többletpontot,
- jó záróvizsga alapján 20 többletpontot,
- közepes záróvizsga alapján 10 többletpontot.
Ezekkel a pluszpontokkal akár el is érhetitek az alapszakos ponthatárt, és ott folytathatjátok a tanulmányaitokat.
A felsőoktatási szakképzés arra is jó lehetőség, hogy az ott szerzett tudással (és persze az otthoni tanulással) felkészülhessetek az érettségire. Például - emeli ki a Zsigmond Király Egyetem felvételi oldalán - ha valaki jelentkezik pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzésre, segítséget kap ahhoz, hogy például közgazdaságtanból érettségizhessen, ezzel is növelve felvételi pontjait. Így két év múlva sokkal magasabb pontszámmal vág majd a felvételinek, ez jó megoldás, ha például emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás vagy pénzügy és számvitel alapszakon tanulna tovább.
A felsőoktatási szakképzés elvégzése után több lehetőségetek is van:
- a megszerzett képesítéssel elkezdhettek dolgozni,
- jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésekre is.
A felsőfokú szakképzésben teljesített tárgyak – a felsőoktatási intézmények döntése alapján – az alap- vagy osztatlan képzésen 30–90 közötti kreditértékben beszámíthatók, ezzel is lerövidíthetitek alapszakos tanulmányaitokat.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Hány pont jár a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért a felvételin?
Hány pontot ér a felvételin a felsőoktatási szakképzésen szerzett végzettség? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Elvégeztem egy felsőoktatási szakképzést. Kapok érte pluszpontokat, ha tavasszal alapszakra felvételizek? A felsőoktatási szakképzésben záróvizsgájáért kaphattok többletpontot, de csak akkor, ha azonos képzési terület alapszakján tanultok tovább. A jeles záróvizsga 32, a jó eredmény 20 többletpontot ér, a közepes záróvizsga pedig 10 többletpont.
