Csaknem mindenkit felvettek középiskolába

Befejeződött a középfokú intézmények általános felvételi eljárása, a diákok csaknem 97 százalékát felvették valamely középfokú oktatási intézménybe - közölte az Oktatási Hivatal szerdán. A gimnáziumba és a szakközépiskolába felvett tanulók létszáma 2,2 százalékkal, illetve 2,8 százalékkal növekedett, a szakiskolába felvetteké pedig 1,4 százalékkal csökkent.

  • MTI
Shutterstock

A hivatal tájékoztatása szerint szerdáig mindegyik intézmény értesíti a hozzá jelentkező tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezzel lezárul az általános felvételi eljárás.

A mostani felvételi eljárásban 83 322 nyolcadikos, 6968 hatodikos és 5599 negyedikes tanuló vett részt. (Ez utóbbi két csoport a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételizőket jelenti.)

Az általános felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,7 százalékát (80 579 diákot) felvették valamely középfokú oktatási intézménybe. A felvettek 75,3 százaléka (60 687 tanuló) az általa megjelölt első helyre, 94,1 százalékuk pedig (75 816 tanuló) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be.

Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett nyolcadikosok száma 2743, a jelentkezést benyújtók 3,3 százaléka.

A felvettek 34,6 százaléka (27 844 diák) gimnáziumban, 40,5 százaléka (32 640 diák) szakközépiskolában, 24,9 százaléka (20 095 diák) szakiskolában folytathatja tanulmányait. (A 2014/2015-ös tanévre beiskolázás hasonló arányokat mutatott: 34,3 százalék gimnáziumi, 40 százalék szakközépiskolai, 25,7 százalék szakiskolai tanulmányokat kezdhetett meg).

A gimnáziumba és a szakközépiskolába felvettek létszáma 2,2 százalékkal, illetve 2,8 százalékkal növekedett, a szakiskolába felvetteké pedig 1,4 százalékkal csökkent.

A hat évfolyamos gimnáziumba felvett tanulók száma 4 465, 87,1 százalékuk az általa megjelölt első helyre került be. Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3200 diákot vettek fel, 90,2 százalékukat az általuk megjelölt első helyre.

Rendkívüli felvételi is lesz

A hivatal kiemelte: a felvételi eljárásrend a 1999/2000. tanév óta kisebb-nagyobb korrekciókkal, ám változatlan alapelvekkel működik. Sikerességét az OH szerint az mutatja, hogy azóta minden tanévben az iskolát váltó nyolcadikosok szinte mindegyike már a felvételi első szakaszában, az általános felvételi eljárás időszakában bejut valamelyik általa megjelölt középfokú iskolába, döntő többségük az általuk leginkább óhajtottak valamelyikébe.

Az általános felvételi eljárás részletes információit az adatok feldolgozása után, várhatóan június elejétől lehet megtekinteni az Oktatási Hivatal honlapján.

Azoknak, akik most nem jutottak be középfokú iskolába, május 5. után kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás időszaka. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül az iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. Az elektronikus felvételi rendszer segítségével azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, amelyekben a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, az Oktatási Hivatal közzéteszi a honlapon a köznevelés/középfokú felvételi eljárás/aktuális beiskolázási időszak (2014/2015. tanév) menüpontban.

Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett nyolcadikos tanulók számára létszámuk többszörösének megfelelő üres hely maradt az intézményekben. A tanköteles korúaknak kötelező az iskolaválasztás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.