Befejeződött a középfokú intézmények általános felvételi eljárása, a diákok csaknem 97 százalékát felvették valamely középfokú oktatási intézménybe - közölte az Oktatási Hivatal szerdán. A gimnáziumba és a szakközépiskolába felvett tanulók létszáma 2,2 százalékkal, illetve 2,8 százalékkal növekedett, a szakiskolába felvetteké pedig 1,4 százalékkal csökkent.
A hivatal tájékoztatása szerint szerdáig mindegyik intézmény értesíti a hozzá jelentkező tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezzel lezárul az általános felvételi eljárás.
A mostani felvételi eljárásban 83 322 nyolcadikos, 6968 hatodikos és 5599 negyedikes tanuló vett részt. (Ez utóbbi két csoport a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételizőket jelenti.)
Az általános felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,7 százalékát (80 579 diákot) felvették valamely középfokú oktatási intézménybe. A felvettek 75,3 százaléka (60 687 tanuló) az általa megjelölt első helyre, 94,1 százalékuk pedig (75 816 tanuló) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be.
Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett nyolcadikosok száma 2743, a jelentkezést benyújtók 3,3 százaléka.
A felvettek 34,6 százaléka (27 844 diák) gimnáziumban, 40,5 százaléka (32 640 diák) szakközépiskolában, 24,9 százaléka (20 095 diák) szakiskolában folytathatja tanulmányait. (A 2014/2015-ös tanévre beiskolázás hasonló arányokat mutatott: 34,3 százalék gimnáziumi, 40 százalék szakközépiskolai, 25,7 százalék szakiskolai tanulmányokat kezdhetett meg).
A gimnáziumba és a szakközépiskolába felvettek létszáma 2,2 százalékkal, illetve 2,8 százalékkal növekedett, a szakiskolába felvetteké pedig 1,4 százalékkal csökkent.
A hat évfolyamos gimnáziumba felvett tanulók száma 4 465, 87,1 százalékuk az általa megjelölt első helyre került be. Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3200 diákot vettek fel, 90,2 százalékukat az általuk megjelölt első helyre.
Rendkívüli felvételi is lesz
A hivatal kiemelte: a felvételi eljárásrend a 1999/2000. tanév óta kisebb-nagyobb korrekciókkal, ám változatlan alapelvekkel működik. Sikerességét az OH szerint az mutatja, hogy azóta minden tanévben az iskolát váltó nyolcadikosok szinte mindegyike már a felvételi első szakaszában, az általános felvételi eljárás időszakában bejut valamelyik általa megjelölt középfokú iskolába, döntő többségük az általuk leginkább óhajtottak valamelyikébe.
Az általános felvételi eljárás részletes információit az adatok feldolgozása után, várhatóan június elejétől lehet megtekinteni az Oktatási Hivatal honlapján.
Azoknak, akik most nem jutottak be középfokú iskolába, május 5. után kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás időszaka. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül az iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. Az elektronikus felvételi rendszer segítségével azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, amelyekben a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, az Oktatási Hivatal közzéteszi a honlapon a köznevelés/középfokú felvételi eljárás/aktuális beiskolázási időszak (2014/2015. tanév) menüpontban.
Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett nyolcadikos tanulók számára létszámuk többszörösének megfelelő üres hely maradt az intézményekben. A tanköteles korúaknak kötelező az iskolaválasztás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
