Nagyobb lesz a szigor a 2015-ös felvételin, mint eddig: az idei 260 pont helyett jövőre legalább 280 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, számos alap- és osztatlan szakra pedig csak azok juthatnak be, akik egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Mire számíthatnak a felvételizők 2015-ben?
Eltűnik a jelentkezési lap
Talán az egyik legfontosabb újdonság, hogy eltűnnek a felvételi lapok, így jövőre már csak az e-felvételi rendszerében lehet jelentkezni a felsőoktatásba. A diákok többsége már 2013-ban is online jelentkezett, míg hat éve még a felvételizők mindössze 13 százaléka használta az e-felvételit.
A papírral egyébként is spórolnak: a példányszám visszaesése miatt már az idén sem jelent meg nyomtatott felvételi tájékoztató, és regisztrációs csomagot sem küldenek a jelentkezőknek, akik az adataikat csak online ellenőrizhetik.
Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. A szakok listáját itt találjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
Jövőre is emelik a minimumponthatárt: míg az idén az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a határ, addig jövőre az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pont alatt nincs esélyük bekerülni. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2015-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.
A 2014-es érettségi legfontosabb dátumait itt találjátok,az idei felvételiről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
