Nagyobb lesz a szigor a 2015-ös felvételin, mint eddig: az idei 260 pont helyett jövőre legalább 280 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, számos alap- és osztatlan szakra pedig csak azok juthatnak be, akik egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Mire számíthatnak a felvételizők 2015-ben?
Eltűnik a jelentkezési lap
Talán az egyik legfontosabb újdonság, hogy eltűnnek a felvételi lapok, így jövőre már csak az e-felvételi rendszerében lehet jelentkezni a felsőoktatásba. A diákok többsége már 2013-ban is online jelentkezett, míg hat éve még a felvételizők mindössze 13 százaléka használta az e-felvételit.
A papírral egyébként is spórolnak: a példányszám visszaesése miatt már az idén sem jelent meg nyomtatott felvételi tájékoztató, és regisztrációs csomagot sem küldenek a jelentkezőknek, akik az adataikat csak online ellenőrizhetik.
Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. A szakok listáját itt találjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
Jövőre is emelik a minimumponthatárt: míg az idén az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a határ, addig jövőre az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pont alatt nincs esélyük bekerülni. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2015-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.
A 2014-es érettségi legfontosabb dátumait itt találjátok,az idei felvételiről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
