Nagyobb lesz a szigor a 2015-ös felvételin, mint eddig: az idei 260 pont helyett jövőre legalább 280 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, számos alap- és osztatlan szakra pedig csak azok juthatnak be, akik egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Mire számíthatnak a felvételizők 2015-ben?
Eltűnik a jelentkezési lap
Talán az egyik legfontosabb újdonság, hogy eltűnnek a felvételi lapok, így jövőre már csak az e-felvételi rendszerében lehet jelentkezni a felsőoktatásba. A diákok többsége már 2013-ban is online jelentkezett, míg hat éve még a felvételizők mindössze 13 százaléka használta az e-felvételit.
A papírral egyébként is spórolnak: a példányszám visszaesése miatt már az idén sem jelent meg nyomtatott felvételi tájékoztató, és regisztrációs csomagot sem küldenek a jelentkezőknek, akik az adataikat csak online ellenőrizhetik.
Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. A szakok listáját itt találjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
Jövőre is emelik a minimumponthatárt: míg az idén az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a határ, addig jövőre az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pont alatt nincs esélyük bekerülni. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2015-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.
A 2014-es érettségi legfontosabb dátumait itt találjátok,az idei felvételiről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
