Jön a szigor 2015-től: még nehezebb lesz bekerülni az egyetemekre

Nagyobb lesz a szigor a 2015-ös felvételin, mint eddig: az idei 260 pont helyett jövőre legalább 280 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, számos alap- és osztatlan szakra pedig csak azok juthatnak be, akik egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Mire számíthatnak a felvételizők 2015-ben?

  • Eduline

Eltűnik a jelentkezési lap

Talán az egyik legfontosabb újdonság, hogy eltűnnek a felvételi lapok, így jövőre már csak az e-felvételi rendszerében lehet jelentkezni a felsőoktatásba. A diákok többsége már 2013-ban is online jelentkezett, míg hat éve még a felvételizők mindössze 13 százaléka használta az e-felvételit.

A papírral egyébként is spórolnak: a példányszám visszaesése miatt már az idén sem jelent meg nyomtatott felvételi tájékoztató, és regisztrációs csomagot sem küldenek a jelentkezőknek, akik az adataikat csak online ellenőrizhetik.

Fazekas István

Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi

A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. A szakok listáját itt találjátok.

Emelkedik a minimumponthatár

Jövőre is emelik a minimumponthatárt: míg az idén az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a határ, addig jövőre az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pont alatt nincs esélyük bekerülni. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2015-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.

A 2014-es érettségi legfontosabb dátumait itt találjátok,az idei felvételiről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?