Nagyobb lesz a szigor a 2015-ös felvételin, mint eddig: az idei 260 pont helyett jövőre legalább 280 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, számos alap- és osztatlan szakra pedig csak azok juthatnak be, akik egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Mire számíthatnak a felvételizők 2015-ben?
Eltűnik a jelentkezési lap
Talán az egyik legfontosabb újdonság, hogy eltűnnek a felvételi lapok, így jövőre már csak az e-felvételi rendszerében lehet jelentkezni a felsőoktatásba. A diákok többsége már 2013-ban is online jelentkezett, míg hat éve még a felvételizők mindössze 13 százaléka használta az e-felvételit.
A papírral egyébként is spórolnak: a példányszám visszaesése miatt már az idén sem jelent meg nyomtatott felvételi tájékoztató, és regisztrációs csomagot sem küldenek a jelentkezőknek, akik az adataikat csak online ellenőrizhetik.
Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. A szakok listáját itt találjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
Jövőre is emelik a minimumponthatárt: míg az idén az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a határ, addig jövőre az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pont alatt nincs esélyük bekerülni. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2015-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.
A 2014-es érettségi legfontosabb dátumait itt találjátok,az idei felvételiről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
