Ezek a diákok bukják a felvételit

Hiányzó dokumentumok, érettségi rossz tárgyból, túl kevés pont, sikertelen alkalmassági, elmulasztott beiratkozás - már csak ezeken múlik, hogy bekerültök-e egyetemre, főiskolára. Íme, a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Ponthatárhúzás 2013-ban: több buktató keresztezheti a terveiteket
Fazekas István

1. Nem pótoljátok időben a dokumentumokat

Azokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek a pontszámításhoz, de február 15-ig még nem álltak rendelkezésre, legkésőbb július 9-ig pótolhatjátok, elektronikusan vagy postai úton, az Oktatás Hivatalnak címezve (1380 Budapest, Pf. 1190.). Ilyen az érettségi és a középiskolai bizonyítvány, illetve a felsőfokú oklevél, amelyekről hiánypótlási felszólítást is kaptatok.

Nem kell feltöltenetek a középiskolai bizonyítványt, ha azt szeretnétek, hogy az érettségi pontjaitokat duplázzák a pontszámításnál. Ha a felsőfokú okleveletek alapján szeretnétek pontot számíttatni, az érettségi és a középiskolai bizonyítványt sem kell pótolnotok.

Július 9-ig pótolhatjátok a többletpontok számításához szükséges iratokat, például az időközben megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványt is. Eddig módosíthatjátok a személyes adataitokat, és változtathattok egy alkalommal a megjelölt szakok sorrendjén is - új képzést már nem adhattok hozzá a jelentkezéshez. A felvételi hiánypótlásról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

2. Rossz tárgyból érettségiztetek

Egy adott szakra csak akkor kerülhettek be, ha - a megkövetelt szinten - érettségiztetek a képzésen kötelező tárgyakból: a listát itt nézhetitek meg. Fontos, hogy az emelt szintű érettségiért is csak akkor kaphattok többletpontot, ha legalább 45 százalékos eredményt értetek el, a tárgy pedig a szakon kötelező vagy kötelezően választható. Azt, hogy mely szakokon lesz kötelező az emelt szintű 2016-ban, itt találjátok.

Jövőre már minden mesterszakon kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik ezt a követelményt, a kötelező emelt szintű érettségivel együtt. A szigorítással a diákok több mint fele járhat rosszul.

3. Megbuktatok az alkalmasságin

Ha nem feleltek meg az alkalmassági vizsgán, akkor sem kerülhettek be az adott szakra, ha egyébként elérnétek a ponthatárt. A csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, a tanító és az osztatlan tanárképzések esetében csak egy helyen kellett letennetek a pályaalkalmassági vizsgát - ennek az eredményét veszik figyelembe a többi ugyanilyen szakon is. Vagyis ha nem mentetek át, egy intézményben sem kerülhettek be a képzésre.

Más szakokon, például művészeti vagy testnevelési képzéseken minden jelentkezésnél külön kellett vizsgáznotok, így csak azt a jelentkezést nullázzák, ahol nem sikerült az alkalmassági.

Fontos: a sikeres alkalmasságiról szóló igazolás fénymásolatát is fel kell tölteni az e-felvételibe, legkésőbb július 9-ig!

4. Nem éritek el a minimumponthatárt/központi ponthatárt

Ha nem éritek el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhettek be. Az alap- és osztatlan szakokon 2015-ben 280 pont a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó pontok beszámításával, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a limit, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehet beszámítani. A mesterszakra jelentkezőknek a maximális 100 pontból legalább ötvenet kell összegyűjteniük.

41 szakon a minimumponthatárnál magasabb központi ponthatárt kell elérnetek, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnétek bekerülni. Fontos, hogy ezeken a képzéseken is alakulhat úgy, hogy az előzetesnél magasabb lesz a támogatott képzés végleges ponthatára. A ponthatárhúzás szabályairól itt olvashattok részletesen.

5. Nem mentek el a beiratkozásra

Akkor lesz hivatalos a hallgatói jogviszonyotok, ha a beiratkozáson aláírjátok a szükséges dokumentumokat. Ezt általában szeptember elején tartják, a pontos időpontról emailt kaptok majd, de figyeljétek az egyetem, főiskola honlapját is.

A beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjas diákoknak a hallgatói nyilatkozatot is, amelyben vállalják, hogy a képzési idő másfélszeresén belül diplomát szereznek, és a végzés utáni húsz évben legalább a támogatási idővel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak. Aki nem írja alá a nyilatkozatot, csak önköltségesként tanulhat. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt találjátok, az állami ösztöndíj feltételeiről pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.