Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Néhány hónap múlva startol a 2018-as felvételi, ezért már azon gondolkodtok, milyen tantárgyból érdemes emelt szintű érettségit tenni? Mutatjuk, mikor nem jár pluszpont a nehezebb érettségi vizsgáért.
1. Ha nem sikerült elég jól az érettségi
Csak akkor kaphattok pluszpontot az emelt szintű érettségiért, ha az legalább 45 százalékos eredményű - ha ennél rosszabbul sikerül, elveszítitek az 50 többletpontot.
2. Ha teljesen random tárgyból emelteztek
Az 50 többletpont csak olyan tárgyból tett emelt szintű érettségiért jár, amelynek az eredményéből érettségi pontokat számítanak. Ha például anglisztika szakra felvételiztek, de a könnyű ötös reményében testnevelésből emelteztek, nem fogjátok megkapni az 50 többletpontot, mert a testnevelés ezen a szakon nem választható érettségi tárgy.

3. Ha másképp jobban jártok
Az előző szabályt (csak azért az emelt szintű érettségiért jár többletpont, amelyből érettségi pontokat számítanak) akkor is alkalmazni kell, ha olyan tárgyból tesztek emelt szintű érettségit, amely az adott szakon választható, de más - szintén választható - tárgyakból sokkal jobb érettségi eredményt értek el, így jobban megéri azoknak az eredményével kalkulálni.
A felvételi tájékoztató példája:
A jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét.
4. A harmadik emelt szintű érettségiért
A felsőoktatási felvételin maximum két emelt szintű érettségiért kaphattok többletpontot, legfeljebb 100 pluszpontot szerezhettek így. Hiába szereztek egy harmadik emelt szintű érettségit, akkor sem változik a többletpontok összege.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Ilyen lesz a 2018-as egyetemi felvételi: négy fontos dolog, amit már most tudunk
Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szakokon teszik kötelezővé egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit? És változnak-e a pontszámítási szabályok? A 2018-as felvételi több mint két hónap múlva rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.
Fontos infó: indul a keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni
Vasárnaptól lehet jelentkezni a jövő februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre. A jelentkezők november 15-ig dönthetik el, hogy melyik egyetem vagy főiskola milyen képzésén szeretnének továbbtanulni - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A ponthatárokat várhatóan január 24-én hirdetik ki.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.