Felvételizők, figyelem! Nem mindig jár többletpont az emelt szintű érettségiért

Néhány hónap múlva startol a 2018-as felvételi, ezért már azon gondolkodtok, milyen tantárgyból érdemes emelt szintű érettségit tenni? Mutatjuk, mikor nem jár pluszpont a nehezebb érettségi vizsgáért.

  • Eduline

1. Ha nem sikerült elég jól az érettségi

Csak akkor kaphattok pluszpontot az emelt szintű érettségiért, ha az legalább 45 százalékos eredményű - ha ennél rosszabbul sikerül, elveszítitek az 50 többletpontot.

2. Ha teljesen random tárgyból emelteztek

Az 50 többletpont csak olyan tárgyból tett emelt szintű érettségiért jár, amelynek az eredményéből érettségi pontokat számítanak. Ha például anglisztika szakra felvételiztek, de a könnyű ötös reményében testnevelésből emelteztek, nem fogjátok megkapni az 50 többletpontot, mert a testnevelés ezen a szakon nem választható érettségi tárgy.

Túry Gergely

3. Ha másképp jobban jártok

Az előző szabályt (csak azért az emelt szintű érettségiért jár többletpont, amelyből érettségi pontokat számítanak) akkor is alkalmazni kell, ha olyan tárgyból tesztek emelt szintű érettségit, amely az adott szakon választható, de más - szintén választható - tárgyakból sokkal jobb érettségi eredményt értek el, így jobban megéri azoknak az eredményével kalkulálni.

A felvételi tájékoztató példája:

A jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét.

4. A harmadik emelt szintű érettségiért

A felsőoktatási felvételin maximum két emelt szintű érettségiért kaphattok többletpontot, legfeljebb 100 pluszpontot szerezhettek így. Hiába szereztek egy harmadik emelt szintű érettségit, akkor sem változik a többletpontok összege.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Ilyen lesz a 2018-as egyetemi felvételi: négy fontos dolog, amit már most tudunk

Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szakokon teszik kötelezővé egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit? És változnak-e a pontszámítási szabályok? A 2018-as felvételi több mint két hónap múlva rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.

Fontos infó: indul a keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni

Vasárnaptól lehet jelentkezni a jövő februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre. A jelentkezők november 15-ig dönthetik el, hogy melyik egyetem vagy főiskola milyen képzésén szeretnének továbbtanulni - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A ponthatárokat várhatóan január 24-én hirdetik ki.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.