Felvételi: meddig kell elfogadnotok az egyetemi, főiskolai helyeteket?

Meddig mondhattok nemet a magyarországi felvételin megszerzett helyre, ha mégis inkább külföldön tanulnátok tovább? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Idén érettségiztem, és jelentkeztem is egyetemekre. Az általam választott szakokra jók a kilátásaim, csakhogy a fő célom Ausztria lenne, ahol azonban csak jóval később derül ki a felvételim eredménye. Ezért érdekelne, hogy ha itthon is fölvesznek, meddig halaszthatom a beiratkozást, vagy meddig tudom visszamondani a jelentkezést?

Emiatt nem kell aggódnotok, a ponthatárok kihirdetése után még bőven lesz időtök átgondolni, hogy valóban szeretnétek-e magyar egyetemre, főiskolára járni, a beiratkozásra legkorábban csak augusztus végén, sőt a legtöbb helyen szeptember elején kerül sor. Úgy is dönthettek, hogy beiratkoztok ugyan, de még nem kezditek el a tanulmányaitokat - ilyenkor már az első félévben passziváltathattok - bár ezt nem minden egyetem engedi, ezért nézzétek meg az adott intézmény szabályzatát. Ezt a következő, tavaszi félévben is megtehetitek, ugyanis legfeljebb két passzív félévetek lehet egymás után. Ez jó biztosíték lehet arra az esetre, ha külföldön mégsem a tervek szerint alakulnak a dolgok, és inkább hazajönnétek egy-két félév után. Ilyenkor az állami ösztöndíjas helyet is megtarthatjátok, ha pedig végleg eldöntöttétek, hogy nem kell a magyarországi hely, akkor anélkül iratkozhattok ki, hogy vissza kellene fizetnetek az állami ösztöndíjat.

Nem ilyen szerencsés a helyzet, ha csak meggondoljátok magatokat a választott képzést illetően, és a felvételi után jöttök rá, hogy inkább egy másik magyarországi intézményt vagy szakot választanátok. Ilyenkor ugyanis - ha az általános felvételin felvettek - nem pótfelvételizhettek. Erről bővebben itt írtunk: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.