Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Meddig mondhattok nemet a magyarországi felvételin megszerzett helyre, ha mégis inkább külföldön tanulnátok tovább? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Idén érettségiztem, és jelentkeztem is egyetemekre. Az általam választott szakokra jók a kilátásaim, csakhogy a fő célom Ausztria lenne, ahol azonban csak jóval később derül ki a felvételim eredménye. Ezért érdekelne, hogy ha itthon is fölvesznek, meddig halaszthatom a beiratkozást, vagy meddig tudom visszamondani a jelentkezést?
Emiatt nem kell aggódnotok, a ponthatárok kihirdetése után még bőven lesz időtök átgondolni, hogy valóban szeretnétek-e magyar egyetemre, főiskolára járni, a beiratkozásra legkorábban csak augusztus végén, sőt a legtöbb helyen szeptember elején kerül sor. Úgy is dönthettek, hogy beiratkoztok ugyan, de még nem kezditek el a tanulmányaitokat - ilyenkor már az első félévben passziváltathattok - bár ezt nem minden egyetem engedi, ezért nézzétek meg az adott intézmény szabályzatát. Ezt a következő, tavaszi félévben is megtehetitek, ugyanis legfeljebb két passzív félévetek lehet egymás után. Ez jó biztosíték lehet arra az esetre, ha külföldön mégsem a tervek szerint alakulnak a dolgok, és inkább hazajönnétek egy-két félév után. Ilyenkor az állami ösztöndíjas helyet is megtarthatjátok, ha pedig végleg eldöntöttétek, hogy nem kell a magyarországi hely, akkor anélkül iratkozhattok ki, hogy vissza kellene fizetnetek az állami ösztöndíjat.
Nem ilyen szerencsés a helyzet, ha csak meggondoljátok magatokat a választott képzést illetően, és a felvételi után jöttök rá, hogy inkább egy másik magyarországi intézményt vagy szakot választanátok. Ilyenkor ugyanis - ha az általános felvételin felvettek - nem pótfelvételizhettek. Erről bővebben itt írtunk: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.