Milyen az alkalmassági vizsga az osztatlan tanárszakokon? Kell-e készülni valamilyen szakirodalomból? Hány perces a vizsga?
A tanárképzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük - kivéve azoknak, akik jelenleg is pedagógusként dolgoznak, nekik csak a foglalkoztatás igazolását kell benyújtaniuk.
A pályaalkalmassági vizsgán a jelentkező által korábban elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a karrierterveiről, arról, hogy miért szeretne tanár lenni, milyen elképzelései vannak a tanári szakmáról.
Emellett a felvételizőknek vagy egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmezniük, véleményezniük egy pedagógiai témájú szöveg alapján, vagy a jelentkező által szabadon választott, pedagógiai témájú olvasmányról kell beszélgetni a vizsgáztatókkal, méghozzá a nevelési szempontok kiemelésével. Ez a rész körülbelül 15-20 perces, a beszélgetésen a háromfős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják.
Emellett a felvételizőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs olyan betegségük, amely akadályozná őket tanulmányaik folytatásában, az egyéves szakmai gyakorlat elvégzésében.
A felvételi tájékoztató külön felhívja a figyelmet arra, hogy az alkalmassági vizsgára külön szakirodalomból nem kell készülni. "Az alkalmassági vizsgára egy helyen, az első osztatlan tanárképzési jelentkezési hely intézményében kerül sor. Ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes. A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre" - olvasható a tájékoztatóban.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
