Milyen az alkalmassági vizsga az osztatlan tanárszakokon? Kell-e készülni valamilyen szakirodalomból? Hány perces a vizsga?
A tanárképzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük - kivéve azoknak, akik jelenleg is pedagógusként dolgoznak, nekik csak a foglalkoztatás igazolását kell benyújtaniuk.
A pályaalkalmassági vizsgán a jelentkező által korábban elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a karrierterveiről, arról, hogy miért szeretne tanár lenni, milyen elképzelései vannak a tanári szakmáról.
Emellett a felvételizőknek vagy egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmezniük, véleményezniük egy pedagógiai témájú szöveg alapján, vagy a jelentkező által szabadon választott, pedagógiai témájú olvasmányról kell beszélgetni a vizsgáztatókkal, méghozzá a nevelési szempontok kiemelésével. Ez a rész körülbelül 15-20 perces, a beszélgetésen a háromfős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják.
Emellett a felvételizőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs olyan betegségük, amely akadályozná őket tanulmányaik folytatásában, az egyéves szakmai gyakorlat elvégzésében.
A felvételi tájékoztató külön felhívja a figyelmet arra, hogy az alkalmassági vizsgára külön szakirodalomból nem kell készülni. "Az alkalmassági vizsgára egy helyen, az első osztatlan tanárképzési jelentkezési hely intézményében kerül sor. Ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes. A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre" - olvasható a tájékoztatóban.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
