Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Február 15-ig lehetett jelentkezni a 2015-ös felsőoktatási felvételire. A ponthatárokat várhatóan július 23-án húzzák: ekkor derül ki, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben, és kinek kell a pótfelvételin ismét próbálkoznia. Milyen szabályok alapján húzzák a ponthatárokat? Íme, az összes tudnivaló.
Az alap- és osztatlan szakok többsége
A legtöbb alap- és osztatlan képzésen azok, akik elérik a minimumponthatárt - alap- és osztatlan szakokon ez 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell megszerezni -, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjas képzési formára kerülhetnek be. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásba beférő utolsó hallgató pontszáma lesz a ponthatár. Ez lehet 280, de 400 pont is, a jelentkezőktől és a férőhelyektől függően -mindenesetre érdemes megnézni, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években. Hogyan számolják a felvételi pontokat? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
A szakos kapacitás azoknak az elsőéveseknek a száma, akiket a szakra összesen - állami ösztöndíjasként és önköltségesként - felvehetnek. A szakok kapacitásszámait a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. Az intézmények kapacitásszámait bemutató sorozatunkat itt találjátok.

Fontos, hogy aki nem éri el a minimumponthatárt, önköltséges képzésre sem kerülhet be. Több szakon kötelező az alkalmassági vizsga: a részleteket itt olvashatjátok, az osztatlan tanárszakra jelentkezők pályaalkalmasságijáról pedig itt találjátok cikkünket.
Felsőoktatási szakképzések
A felsőoktatási szakképzésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra, azzal a kivétellel, hogy ezeken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
Az a bizonyos 16+25 szak
Több alap- és osztatlan képzésen előzetes, központi ponthatárt határoztak meg decemberben. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyet szerezhet. Fontos, hogy ezek a ponthatárok is változhatnak.
Tizenhat szakon már 2013 óta van központi ponthatár - ezek jóval magasabbak, mint a minimumponthatár. Huszonöt további szakon az idén először határoznak meg előzetes, általános követelményt. A teljes listát itt találjátok.
Mesterképzések
A mesterszakos felvételin a maximális 100 pontból legalább 50-et kell megszereznetek, hogy - állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában - elkezdhessétek a képzést. Az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy mi alapján számolják a felvételi pontokat: van, ahol az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények is számítanak. Sok szakon tartanak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.
A többletpontokról is az intézmények döntenek, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, illetve gyermekgondozásért 1-10 pontot kötelesek adni.
A felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban az egyes szakoknál külön-külön szerepel az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés kapacitásszáma. A felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.