Február 15-ig lehetett jelentkezni a 2015-ös felsőoktatási felvételire. A ponthatárokat várhatóan július 23-án húzzák: ekkor derül ki, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben, és kinek kell a pótfelvételin ismét próbálkoznia. Milyen szabályok alapján húzzák a ponthatárokat? Íme, az összes tudnivaló.
Az alap- és osztatlan szakok többsége
A legtöbb alap- és osztatlan képzésen azok, akik elérik a minimumponthatárt - alap- és osztatlan szakokon ez 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell megszerezni -, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjas képzési formára kerülhetnek be. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásba beférő utolsó hallgató pontszáma lesz a ponthatár. Ez lehet 280, de 400 pont is, a jelentkezőktől és a férőhelyektől függően -mindenesetre érdemes megnézni, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években. Hogyan számolják a felvételi pontokat? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
A szakos kapacitás azoknak az elsőéveseknek a száma, akiket a szakra összesen - állami ösztöndíjasként és önköltségesként - felvehetnek. A szakok kapacitásszámait a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. Az intézmények kapacitásszámait bemutató sorozatunkat itt találjátok.
Fontos, hogy aki nem éri el a minimumponthatárt, önköltséges képzésre sem kerülhet be. Több szakon kötelező az alkalmassági vizsga: a részleteket itt olvashatjátok, az osztatlan tanárszakra jelentkezők pályaalkalmasságijáról pedig itt találjátok cikkünket.
Felsőoktatási szakképzések
A felsőoktatási szakképzésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra, azzal a kivétellel, hogy ezeken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
Az a bizonyos 16+25 szak
Több alap- és osztatlan képzésen előzetes, központi ponthatárt határoztak meg decemberben. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyet szerezhet. Fontos, hogy ezek a ponthatárok is változhatnak.
Tizenhat szakon már 2013 óta van központi ponthatár - ezek jóval magasabbak, mint a minimumponthatár. Huszonöt további szakon az idén először határoznak meg előzetes, általános követelményt. A teljes listát itt találjátok.
Mesterképzések
A mesterszakos felvételin a maximális 100 pontból legalább 50-et kell megszereznetek, hogy - állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában - elkezdhessétek a képzést. Az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy mi alapján számolják a felvételi pontokat: van, ahol az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények is számítanak. Sok szakon tartanak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.
A többletpontokról is az intézmények döntenek, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, illetve gyermekgondozásért 1-10 pontot kötelesek adni.
A felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban az egyes szakoknál külön-külön szerepel az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés kapacitásszáma. A felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
