Így húzzák a ponthatárokat az egyetemi-főiskolai felvételin

Február 15-ig lehetett jelentkezni a 2015-ös felsőoktatási felvételire. A ponthatárokat várhatóan július 23-án húzzák: ekkor derül ki, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben, és kinek kell a pótfelvételin ismét próbálkoznia. Milyen szabályok alapján húzzák a ponthatárokat? Íme, az összes tudnivaló.

  • Eduline

Az alap- és osztatlan szakok többsége

A legtöbb alap- és osztatlan képzésen azok, akik elérik a minimumponthatárt - alap- és osztatlan szakokon ez 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell megszerezni -, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjas képzési formára kerülhetnek be. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásba beférő utolsó hallgató pontszáma lesz a ponthatár. Ez lehet 280, de 400 pont is, a jelentkezőktől és a férőhelyektől függően -mindenesetre érdemes megnézni, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években. Hogyan számolják a felvételi pontokat? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

A szakos kapacitás azoknak az elsőéveseknek a száma, akiket a szakra összesen - állami ösztöndíjasként és önköltségesként - felvehetnek. A szakok kapacitásszámait a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. Az intézmények kapacitásszámait bemutató sorozatunkat itt találjátok.

Shutterstock

Fontos, hogy aki nem éri el a minimumponthatárt, önköltséges képzésre sem kerülhet be. Több szakon kötelező az alkalmassági vizsga: a részleteket itt olvashatjátok, az osztatlan tanárszakra jelentkezők pályaalkalmasságijáról pedig itt találjátok cikkünket.

Felsőoktatási szakképzések

A felsőoktatási szakképzésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra, azzal a kivétellel, hogy ezeken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Az a bizonyos 16+25 szak

Több alap- és osztatlan képzésen előzetes, központi ponthatárt határoztak meg decemberben. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyet szerezhet. Fontos, hogy ezek a ponthatárok is változhatnak.

Tizenhat szakon már 2013 óta van központi ponthatár - ezek jóval magasabbak, mint a minimumponthatár. Huszonöt további szakon az idén először határoznak meg előzetes, általános követelményt. A teljes listát itt találjátok.

Mesterképzések

A mesterszakos felvételin a maximális 100 pontból legalább 50-et kell megszereznetek, hogy - állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában - elkezdhessétek a képzést. Az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy mi alapján számolják a felvételi pontokat: van, ahol az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények is számítanak. Sok szakon tartanak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.

A többletpontokról is az intézmények döntenek, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, illetve gyermekgondozásért 1-10 pontot kötelesek adni.

A felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban az egyes szakoknál külön-külön szerepel az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés kapacitásszáma. A felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?