Így húzzák a ponthatárokat az egyetemi-főiskolai felvételin

Február 15-ig lehetett jelentkezni a 2015-ös felsőoktatási felvételire. A ponthatárokat várhatóan július 23-án húzzák: ekkor derül ki, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben, és kinek kell a pótfelvételin ismét próbálkoznia. Milyen szabályok alapján húzzák a ponthatárokat? Íme, az összes tudnivaló.

  • Eduline

Az alap- és osztatlan szakok többsége

A legtöbb alap- és osztatlan képzésen azok, akik elérik a minimumponthatárt - alap- és osztatlan szakokon ez 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell megszerezni -, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjas képzési formára kerülhetnek be. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásba beférő utolsó hallgató pontszáma lesz a ponthatár. Ez lehet 280, de 400 pont is, a jelentkezőktől és a férőhelyektől függően -mindenesetre érdemes megnézni, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években. Hogyan számolják a felvételi pontokat? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

A szakos kapacitás azoknak az elsőéveseknek a száma, akiket a szakra összesen - állami ösztöndíjasként és önköltségesként - felvehetnek. A szakok kapacitásszámait a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. Az intézmények kapacitásszámait bemutató sorozatunkat itt találjátok.

Shutterstock

Fontos, hogy aki nem éri el a minimumponthatárt, önköltséges képzésre sem kerülhet be. Több szakon kötelező az alkalmassági vizsga: a részleteket itt olvashatjátok, az osztatlan tanárszakra jelentkezők pályaalkalmasságijáról pedig itt találjátok cikkünket.

Felsőoktatási szakképzések

A felsőoktatási szakképzésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra, azzal a kivétellel, hogy ezeken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Az a bizonyos 16+25 szak

Több alap- és osztatlan képzésen előzetes, központi ponthatárt határoztak meg decemberben. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyet szerezhet. Fontos, hogy ezek a ponthatárok is változhatnak.

Tizenhat szakon már 2013 óta van központi ponthatár - ezek jóval magasabbak, mint a minimumponthatár. Huszonöt további szakon az idén először határoznak meg előzetes, általános követelményt. A teljes listát itt találjátok.

Mesterképzések

A mesterszakos felvételin a maximális 100 pontból legalább 50-et kell megszereznetek, hogy - állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában - elkezdhessétek a képzést. Az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy mi alapján számolják a felvételi pontokat: van, ahol az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények is számítanak. Sok szakon tartanak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.

A többletpontokról is az intézmények döntenek, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, illetve gyermekgondozásért 1-10 pontot kötelesek adni.

A felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban az egyes szakoknál külön-külön szerepel az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés kapacitásszáma. A felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.