Idén is egy sor népszerű szakon állapítottak meg központi ponthatárt. De mit jelent ez a felvételizőknek?
Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét egy sor, jellemzően népszerű osztatlan- és alapképzésen állapítottak meg központi ponthatárt.
Alapesetben 280 pont alatt senki nem vehető fel felsőoktatási alapképzésre, ám egyes szakokon ennél is több pontot kell szerezni. A központi ponthatárok azonban csak az állami ösztöndíjas szakokra vonatkoznak, önköltséges finanszírozással indított szakokra nem vonatkoznak.
Sokan kérdezik ilyenkor, hogy vajon mennyire biztos a felvétel, ha valaki eléri a központi ponthatár mértékét. Nos, sajnos a tapasztalat az, hogy semennyire, ugyanis a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években gyakran még magasabb pontszámot kellett elérni.
Elméletben csökkenhet is a központi ponthatár, bár ez a legkevésbé jellemző. 2013-ban például volt olyan szak, ahova a központi ponthatár megtartása mellett nem került volna be elég hallgató, ezért levihette az intézmény a ponthatárt. Igaz, akkor még csak 16 szakra vonatkozott ilyesmi.
A legnépszerűbb szak az elmúlt években a gazdálkodási és menedzsment volt. Erre tavaly 448 pontot határoztak meg, idén már csak 440-et. A szintén toplistás turizmus és vendéglátás esetén is csökkent a központi ponthatár, a tavalyi 428 helyett idén csak 420 pontot kell elérni.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
