Idén is egy sor népszerű szakon állapítottak meg központi ponthatárt. De mit jelent ez a felvételizőknek?
Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét egy sor, jellemzően népszerű osztatlan- és alapképzésen állapítottak meg központi ponthatárt.
Alapesetben 280 pont alatt senki nem vehető fel felsőoktatási alapképzésre, ám egyes szakokon ennél is több pontot kell szerezni. A központi ponthatárok azonban csak az állami ösztöndíjas szakokra vonatkoznak, önköltséges finanszírozással indított szakokra nem vonatkoznak.
Sokan kérdezik ilyenkor, hogy vajon mennyire biztos a felvétel, ha valaki eléri a központi ponthatár mértékét. Nos, sajnos a tapasztalat az, hogy semennyire, ugyanis a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években gyakran még magasabb pontszámot kellett elérni.
Elméletben csökkenhet is a központi ponthatár, bár ez a legkevésbé jellemző. 2013-ban például volt olyan szak, ahova a központi ponthatár megtartása mellett nem került volna be elég hallgató, ezért levihette az intézmény a ponthatárt. Igaz, akkor még csak 16 szakra vonatkozott ilyesmi.
A legnépszerűbb szak az elmúlt években a gazdálkodási és menedzsment volt. Erre tavaly 448 pontot határoztak meg, idén már csak 440-et. A szintén toplistás turizmus és vendéglátás esetén is csökkent a központi ponthatár, a tavalyi 428 helyett idén csak 420 pontot kell elérni.
Diákok online csoportokban beszélgettek arról, vajon a „cigány” vagy a „roma” a helyes megoldás a töriérettségi egyik feladatában. A Tisza Roma Kerekasztalának egy tagját kérdeztük arról, miért okoz még mindig ekkora dilemmát a kérdés.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Összegyűjtöttük az idei érettségi első hetének feladatlapjait és megoldásait magyarból, matekból, töriből, angolból és németből.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.
