Korábban cikksorozatban néztük meg, milyen a felsőoktatási rendszer az európai országokban. Íme, erre számíthattok, ha külföldi terveztek tovább tanulni.
Németország
Bár Németországban nincs tandíj az állami egyetemeken, félévente mégis 150-250 eurót (48-81 ezer forint) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként. Ez fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, de van, ahol tömegközlekedési bérlet is jár érte. Ezen felül még egy 500-800 eurós havi költségre számítsatok (162-260 ezer forint) – attól függően, hogy koliban vagy albérletben akartok-e lakni. A németországi továbbtanulásról itt találtok részleteket.
Ausztria
Itt szemeszterenként csak regisztrációs díjat, 17,5 eurót (5700 forint) kell fizetni. Bécsben a megélhetésre olyan 600-800 eurót (195-260 ezer forint) számítsatok havonta. Bővebb részleteket itt találtok.
Skandináv országok
A skandináv országokban EU-s állampolgárként nem kell tandíjat fizetni, viszont mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, mert a megélhetés nem olcsó. Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forint) számítsatok, Svédországban 6000-9250 koronára (214-330 ezer forint), Norvégiában pedig olyan 9000 korona (311 ezer forint) a megélhetés. Pályázhattok ösztöndíjakra és dolgozhattok is a tanulmányaitok mellett.
A dán felsőoktatásról itt találtok részletesebb összefoglalót, a svédről itt, a norvég egyetemekről itt.
Ha a finn oktatás érdekelne titeket, a részleteket itt találjátok.
Skócia
Skóciában a mesterképzésekért már fizetni kell, az alapképzés azonban ingyenes. A megélhetés ugyanakkor talán itt a legdrágább: havonta 900 fontos (400 ezer forint) költségekkel számoljatok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részleteket.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
