Korábban cikksorozatban néztük meg, milyen a felsőoktatási rendszer az európai országokban. Íme, erre számíthattok, ha külföldi terveztek tovább tanulni.
Németország
Bár Németországban nincs tandíj az állami egyetemeken, félévente mégis 150-250 eurót (48-81 ezer forint) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként. Ez fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, de van, ahol tömegközlekedési bérlet is jár érte. Ezen felül még egy 500-800 eurós havi költségre számítsatok (162-260 ezer forint) – attól függően, hogy koliban vagy albérletben akartok-e lakni. A németországi továbbtanulásról itt találtok részleteket.
Ausztria
Itt szemeszterenként csak regisztrációs díjat, 17,5 eurót (5700 forint) kell fizetni. Bécsben a megélhetésre olyan 600-800 eurót (195-260 ezer forint) számítsatok havonta. Bővebb részleteket itt találtok.
Skandináv országok
A skandináv országokban EU-s állampolgárként nem kell tandíjat fizetni, viszont mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, mert a megélhetés nem olcsó. Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forint) számítsatok, Svédországban 6000-9250 koronára (214-330 ezer forint), Norvégiában pedig olyan 9000 korona (311 ezer forint) a megélhetés. Pályázhattok ösztöndíjakra és dolgozhattok is a tanulmányaitok mellett.
A dán felsőoktatásról itt találtok részletesebb összefoglalót, a svédről itt, a norvég egyetemekről itt.
Ha a finn oktatás érdekelne titeket, a részleteket itt találjátok.
Skócia
Skóciában a mesterképzésekért már fizetni kell, az alapképzés azonban ingyenes. A megélhetés ugyanakkor talán itt a legdrágább: havonta 900 fontos (400 ezer forint) költségekkel számoljatok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részleteket.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
