Korábban cikksorozatban néztük meg, milyen a felsőoktatási rendszer az európai országokban. Íme, erre számíthattok, ha külföldi terveztek tovább tanulni.
Németország
Bár Németországban nincs tandíj az állami egyetemeken, félévente mégis 150-250 eurót (48-81 ezer forint) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként. Ez fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, de van, ahol tömegközlekedési bérlet is jár érte. Ezen felül még egy 500-800 eurós havi költségre számítsatok (162-260 ezer forint) – attól függően, hogy koliban vagy albérletben akartok-e lakni. A németországi továbbtanulásról itt találtok részleteket.
Ausztria
Itt szemeszterenként csak regisztrációs díjat, 17,5 eurót (5700 forint) kell fizetni. Bécsben a megélhetésre olyan 600-800 eurót (195-260 ezer forint) számítsatok havonta. Bővebb részleteket itt találtok.
Skandináv országok
A skandináv országokban EU-s állampolgárként nem kell tandíjat fizetni, viszont mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, mert a megélhetés nem olcsó. Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forint) számítsatok, Svédországban 6000-9250 koronára (214-330 ezer forint), Norvégiában pedig olyan 9000 korona (311 ezer forint) a megélhetés. Pályázhattok ösztöndíjakra és dolgozhattok is a tanulmányaitok mellett.
A dán felsőoktatásról itt találtok részletesebb összefoglalót, a svédről itt, a norvég egyetemekről itt.
Ha a finn oktatás érdekelne titeket, a részleteket itt találjátok.
Skócia
Skóciában a mesterképzésekért már fizetni kell, az alapképzés azonban ingyenes. A megélhetés ugyanakkor talán itt a legdrágább: havonta 900 fontos (400 ezer forint) költségekkel számoljatok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részleteket.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
