Korábban cikksorozatban néztük meg, milyen a felsőoktatási rendszer az európai országokban. Íme, erre számíthattok, ha külföldi terveztek tovább tanulni.
Németország
Bár Németországban nincs tandíj az állami egyetemeken, félévente mégis 150-250 eurót (48-81 ezer forint) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként. Ez fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, de van, ahol tömegközlekedési bérlet is jár érte. Ezen felül még egy 500-800 eurós havi költségre számítsatok (162-260 ezer forint) – attól függően, hogy koliban vagy albérletben akartok-e lakni. A németországi továbbtanulásról itt találtok részleteket.
Ausztria
Itt szemeszterenként csak regisztrációs díjat, 17,5 eurót (5700 forint) kell fizetni. Bécsben a megélhetésre olyan 600-800 eurót (195-260 ezer forint) számítsatok havonta. Bővebb részleteket itt találtok.
Skandináv országok
A skandináv országokban EU-s állampolgárként nem kell tandíjat fizetni, viszont mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, mert a megélhetés nem olcsó. Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forint) számítsatok, Svédországban 6000-9250 koronára (214-330 ezer forint), Norvégiában pedig olyan 9000 korona (311 ezer forint) a megélhetés. Pályázhattok ösztöndíjakra és dolgozhattok is a tanulmányaitok mellett.
A dán felsőoktatásról itt találtok részletesebb összefoglalót, a svédről itt, a norvég egyetemekről itt.
Ha a finn oktatás érdekelne titeket, a részleteket itt találjátok.
Skócia
Skóciában a mesterképzésekért már fizetni kell, az alapképzés azonban ingyenes. A megélhetés ugyanakkor talán itt a legdrágább: havonta 900 fontos (400 ezer forint) költségekkel számoljatok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részleteket.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
