Mi vár rátok, ha külföldön tanulnátok? Minden infó egy helyen

Korábban cikksorozatban néztük meg, milyen a felsőoktatási rendszer az európai országokban. Íme, erre számíthattok, ha külföldi terveztek tovább tanulni.

  • Eduline
Shutterstock

Németország

Bár Németországban nincs tandíj az állami egyetemeken, félévente mégis 150-250 eurót (48-81 ezer forint) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként. Ez fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, de van, ahol tömegközlekedési bérlet is jár érte. Ezen felül még egy 500-800 eurós havi költségre számítsatok (162-260 ezer forint) – attól függően, hogy koliban vagy albérletben akartok-e lakni. A németországi továbbtanulásról itt találtok részleteket.

Ausztria

Itt szemeszterenként csak regisztrációs díjat, 17,5 eurót (5700 forint) kell fizetni. Bécsben a megélhetésre olyan 600-800 eurót (195-260 ezer forint) számítsatok havonta. Bővebb részleteket itt találtok.

Skandináv országok

A skandináv országokban EU-s állampolgárként nem kell tandíjat fizetni, viszont mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, mert a megélhetés nem olcsó. Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forint) számítsatok, Svédországban 6000-9250 koronára (214-330 ezer forint), Norvégiában pedig olyan 9000 korona (311 ezer forint) a megélhetés. Pályázhattok ösztöndíjakra és dolgozhattok is a tanulmányaitok mellett.

A dán felsőoktatásról itt találtok részletesebb összefoglalót, a svédről itt, a norvég egyetemekről itt.

Ha a finn oktatás érdekelne titeket, a részleteket itt találjátok.

Skócia

Skóciában a mesterképzésekért már fizetni kell, az alapképzés azonban ingyenes. A megélhetés ugyanakkor talán itt a legdrágább: havonta 900 fontos (400 ezer forint) költségekkel számoljatok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részleteket.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.