Mennyibe kerül a diploma megszerzése?

A magyarországi továbbtanulást tervező diákok szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból.

  • Eduline
Nyelviskola. Minden második szülő költ különórákra
Fazekas István

Az eredmények alapján a gyermekük hazai továbbtanulását tervezők háromnegyede biztosan támogatja majd anyagilag a felsőoktatási tanulmányokat. A kutatás válaszadóinak nincsenek kétségei afelől, hogy ez nem lesz egyszerű: 84 százalékuk állította ugyanis, hogy a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás.

A kutatás eredményei alapján a családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmét is kénytelen lesz a tanulás finanszírozásra felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra.

Az elhelyezkedési esélyek növeléséért már középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok: a válaszadók közel fele, 49 százaléka járatta gyermekét valamilyen magánórára, jellemzően nyelvtanulási célból. A felsőfokú képzés jelentőségét mutatja, hogy az előre látható nehézségek ellenére a középiskolások szüleinek kétharmada jelezte: gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését.

A Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményei szerint a magyarországi továbbtanulást tervezők szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak. Azok a szülők pedig, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 235 ezer forintos tandíjjal terveznek. „Sokan ugyanakkor nem tudják megbecsülni a várható tandíj mértékét, ami arra utal, hogy nagy a bizonytalanság a szülők körében a jövőbeni továbbtanulás feltételeit illetően” – hívta fel a figyelmet Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu