Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
A magyarországi továbbtanulást tervező diákok szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból.

Az eredmények alapján a gyermekük hazai továbbtanulását tervezők háromnegyede biztosan támogatja majd anyagilag a felsőoktatási tanulmányokat. A kutatás válaszadóinak nincsenek kétségei afelől, hogy ez nem lesz egyszerű: 84 százalékuk állította ugyanis, hogy a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás.
A kutatás eredményei alapján a családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmét is kénytelen lesz a tanulás finanszírozásra felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra.
Az elhelyezkedési esélyek növeléséért már középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok: a válaszadók közel fele, 49 százaléka járatta gyermekét valamilyen magánórára, jellemzően nyelvtanulási célból. A felsőfokú képzés jelentőségét mutatja, hogy az előre látható nehézségek ellenére a középiskolások szüleinek kétharmada jelezte: gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését.
A Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményei szerint a magyarországi továbbtanulást tervezők szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak. Azok a szülők pedig, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 235 ezer forintos tandíjjal terveznek. „Sokan ugyanakkor nem tudják megbecsülni a várható tandíj mértékét, ami arra utal, hogy nagy a bizonytalanság a szülők körében a jövőbeni továbbtanulás feltételeit illetően” – hívta fel a figyelmet Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.