Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A magyarországi továbbtanulást tervező diákok szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból.

Az eredmények alapján a gyermekük hazai továbbtanulását tervezők háromnegyede biztosan támogatja majd anyagilag a felsőoktatási tanulmányokat. A kutatás válaszadóinak nincsenek kétségei afelől, hogy ez nem lesz egyszerű: 84 százalékuk állította ugyanis, hogy a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás.
A kutatás eredményei alapján a családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmét is kénytelen lesz a tanulás finanszírozásra felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra.
Az elhelyezkedési esélyek növeléséért már középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok: a válaszadók közel fele, 49 százaléka járatta gyermekét valamilyen magánórára, jellemzően nyelvtanulási célból. A felsőfokú képzés jelentőségét mutatja, hogy az előre látható nehézségek ellenére a középiskolások szüleinek kétharmada jelezte: gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését.
A Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményei szerint a magyarországi továbbtanulást tervezők szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak. Azok a szülők pedig, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 235 ezer forintos tandíjjal terveznek. „Sokan ugyanakkor nem tudják megbecsülni a várható tandíj mértékét, ami arra utal, hogy nagy a bizonytalanság a szülők körében a jövőbeni továbbtanulás feltételeit illetően” – hívta fel a figyelmet Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.