Az alapvető jogok biztosa szerint inkább a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni mindenhol, csak utána kéne nyelvvizsgához kötni a felsőoktatási felvételit. A mostani rendelet azonban alapjogi aggályokat vet fel. Ha hallgat a kormány a biztosra, nem kell középfokú nyelvvizsga a továbbtanuláshoz a mostani kilencedikeseknek.
Alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, mint a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét - írja Székely László ombudsman a jelentésében, amit a hvg.hu idéz.
Székely azt javasolja a kormánynak, hogy inkább fejlesszék az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráját, és halasszák későbbra a szigorítást a tervezett 2020-hoz képest.
A tervezet szerint 2020-tól csak azokat lehetne felvenni felsőoktatási intézménybe, akinek legalább B2 szintű nyelvtudást igazoló dokumentuma van, melyet "sima" nyelvvizsgával, esetleg megfelelően eredményes emelt szintű érettségivel lehet elérni. Ezt egy kormányrendelet szabályozza, tehát viszonylag könnyen visszavonható lenne.
Az ombudsman szerint jelenleg egyes esetekben az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak, így ez a probléma már nem csak oktatásszakmai, hanem alapjogi.
Székely ugyanis arra jutott, hogy ahol nem emelt óraszámban tanulnak idegen nyelvet, csak a diákok 7,5 százaléka tud középfokú nyelvvizsgát szerezni. Ez egyébként nem is következik a Nemzeti Alaptíntervből, és a kerettantervből sem, ezért állítja a biztos, hogy az oktatási jog sérelmét okozná, ha a felvételinél mégis követelmény lenne.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
