Az alapvető jogok biztosa szerint inkább a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni mindenhol, csak utána kéne nyelvvizsgához kötni a felsőoktatási felvételit. A mostani rendelet azonban alapjogi aggályokat vet fel. Ha hallgat a kormány a biztosra, nem kell középfokú nyelvvizsga a továbbtanuláshoz a mostani kilencedikeseknek.
Alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, mint a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét - írja Székely László ombudsman a jelentésében, amit a hvg.hu idéz.
Székely azt javasolja a kormánynak, hogy inkább fejlesszék az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráját, és halasszák későbbra a szigorítást a tervezett 2020-hoz képest.
A tervezet szerint 2020-tól csak azokat lehetne felvenni felsőoktatási intézménybe, akinek legalább B2 szintű nyelvtudást igazoló dokumentuma van, melyet "sima" nyelvvizsgával, esetleg megfelelően eredményes emelt szintű érettségivel lehet elérni. Ezt egy kormányrendelet szabályozza, tehát viszonylag könnyen visszavonható lenne.
Az ombudsman szerint jelenleg egyes esetekben az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak, így ez a probléma már nem csak oktatásszakmai, hanem alapjogi.
Székely ugyanis arra jutott, hogy ahol nem emelt óraszámban tanulnak idegen nyelvet, csak a diákok 7,5 százaléka tud középfokú nyelvvizsgát szerezni. Ez egyébként nem is következik a Nemzeti Alaptíntervből, és a kerettantervből sem, ezért állítja a biztos, hogy az oktatási jog sérelmét okozná, ha a felvételinél mégis követelmény lenne.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
