Bár kötelező emelt szinten érettségiznie a szakgimnáziumi tanulóknak a szaktárgyukból, a végzősök csak most tudhatták meg, hogy miből vizsgáznak.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően az Oktatási Hivatal jelezte, hogy szintén elérhetővé tették a szakmai érettségik emelt szintű követelményeiről szóló munkadokumentumot is, alább a javított, pontosított verzió olvasható.
Augusztus 25-én végre megjelentek a szaktárgyi érettségik részletes vizsgakövetelményei, pontosabban annak munkadokumentuma (a középszintű itt érhető el). Az emelt szintű követelményekkel 2015 nyara óta adós az oktatásirányítás, melyet akkor tettek kötelezővé a 2017 májusában érettségizők számára. Már egy éve is aggódott a szakma, hogy az akkor 11. évfolyamra járó diákok hogyan fognak felkészülni két év alatt. Egy évvel később, a végzősök utolsó tanévében történt előrelépés.
Az OH oldalán a következő szerepel:
Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.
Tehát korábban csak a középszinten megismert követelményekre lehetett támaszkodni, de augusztus 25. óta elérhetőek a tervezetben az emeltszintű követelmények is az ágazati és az ágazaton kívüli szakmai érettségi listán is. A szakmai tárgyakból érettségizőknek még 35. hetük van felkészülni, legfőképp a szaktanáraik iránymutatása szerint, bár még nekik sincs tapasztalatuk emelet szintű szakmai érettségiről, ugyanis a tanév végén tartanak először ilyet.
Az továbbra sincs rendezve, hogy mely felsőoktatási szakoknál veszik figyelembe a kötelező vizsgatárgyakat, ezeket legkésőbb decemberig tisztáznia kell az oktatásirányításnak, ugyanis a felvételi tájékoztatókban már fel kell tüntetni a felvételi követelményeket.
Ismét őrült változások várnak rátok a tanévkezdéssel, csak győzzétek követni
Az idei tanévvel is annyi változás jön, hogy lehetetlen lesz megúszni felfordulások nélkül. Összeszedtük azokat, amik a legnagyobb problémát okozhatják majd nektek. A legnagyobb volumenű változás egyértelműen a szakképzésben tervezett változások lesznek. Mint bizonyára tudjátok, a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból pedig szakgimnáziumok lettek.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
