Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár kötelező emelt szinten érettségiznie a szakgimnáziumi tanulóknak a szaktárgyukból, a végzősök csak most tudhatták meg, hogy miből vizsgáznak.

Frissítés: Cikkünk megjelenését követően az Oktatási Hivatal jelezte, hogy szintén elérhetővé tették a szakmai érettségik emelt szintű követelményeiről szóló munkadokumentumot is, alább a javított, pontosított verzió olvasható.
Augusztus 25-én végre megjelentek a szaktárgyi érettségik részletes vizsgakövetelményei, pontosabban annak munkadokumentuma (a középszintű itt érhető el). Az emelt szintű követelményekkel 2015 nyara óta adós az oktatásirányítás, melyet akkor tettek kötelezővé a 2017 májusában érettségizők számára. Már egy éve is aggódott a szakma, hogy az akkor 11. évfolyamra járó diákok hogyan fognak felkészülni két év alatt. Egy évvel később, a végzősök utolsó tanévében történt előrelépés.
Az OH oldalán a következő szerepel:
Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.
Tehát korábban csak a középszinten megismert követelményekre lehetett támaszkodni, de augusztus 25. óta elérhetőek a tervezetben az emeltszintű követelmények is az ágazati és az ágazaton kívüli szakmai érettségi listán is. A szakmai tárgyakból érettségizőknek még 35. hetük van felkészülni, legfőképp a szaktanáraik iránymutatása szerint, bár még nekik sincs tapasztalatuk emelet szintű szakmai érettségiről, ugyanis a tanév végén tartanak először ilyet.
Az továbbra sincs rendezve, hogy mely felsőoktatási szakoknál veszik figyelembe a kötelező vizsgatárgyakat, ezeket legkésőbb decemberig tisztáznia kell az oktatásirányításnak, ugyanis a felvételi tájékoztatókban már fel kell tüntetni a felvételi követelményeket.
Ismét őrült változások várnak rátok a tanévkezdéssel, csak győzzétek követni
Az idei tanévvel is annyi változás jön, hogy lehetetlen lesz megúszni felfordulások nélkül. Összeszedtük azokat, amik a legnagyobb problémát okozhatják majd nektek. A legnagyobb volumenű változás egyértelműen a szakképzésben tervezett változások lesznek. Mint bizonyára tudjátok, a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból pedig szakgimnáziumok lettek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.