Bár kötelező emelt szinten érettségiznie a szakgimnáziumi tanulóknak a szaktárgyukból, a végzősök csak most tudhatták meg, hogy miből vizsgáznak.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően az Oktatási Hivatal jelezte, hogy szintén elérhetővé tették a szakmai érettségik emelt szintű követelményeiről szóló munkadokumentumot is, alább a javított, pontosított verzió olvasható.
Augusztus 25-én végre megjelentek a szaktárgyi érettségik részletes vizsgakövetelményei, pontosabban annak munkadokumentuma (a középszintű itt érhető el). Az emelt szintű követelményekkel 2015 nyara óta adós az oktatásirányítás, melyet akkor tettek kötelezővé a 2017 májusában érettségizők számára. Már egy éve is aggódott a szakma, hogy az akkor 11. évfolyamra járó diákok hogyan fognak felkészülni két év alatt. Egy évvel később, a végzősök utolsó tanévében történt előrelépés.
Az OH oldalán a következő szerepel:
Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.
Tehát korábban csak a középszinten megismert követelményekre lehetett támaszkodni, de augusztus 25. óta elérhetőek a tervezetben az emeltszintű követelmények is az ágazati és az ágazaton kívüli szakmai érettségi listán is. A szakmai tárgyakból érettségizőknek még 35. hetük van felkészülni, legfőképp a szaktanáraik iránymutatása szerint, bár még nekik sincs tapasztalatuk emelet szintű szakmai érettségiről, ugyanis a tanév végén tartanak először ilyet.
Az továbbra sincs rendezve, hogy mely felsőoktatási szakoknál veszik figyelembe a kötelező vizsgatárgyakat, ezeket legkésőbb decemberig tisztáznia kell az oktatásirányításnak, ugyanis a felvételi tájékoztatókban már fel kell tüntetni a felvételi követelményeket.
Ismét őrült változások várnak rátok a tanévkezdéssel, csak győzzétek követni
Az idei tanévvel is annyi változás jön, hogy lehetetlen lesz megúszni felfordulások nélkül. Összeszedtük azokat, amik a legnagyobb problémát okozhatják majd nektek. A legnagyobb volumenű változás egyértelműen a szakképzésben tervezett változások lesznek. Mint bizonyára tudjátok, a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból pedig szakgimnáziumok lettek.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
