Több tízezer diák kezdi meg ma az érettségi első hetét a magyar nyelv és irodalom vizsgával. Változtak a feladatok, és a pontozás is módosult.
Középszint
A középszintű írásbelin 240 perc áll rendelkezésére a vizsgázóknak, akik ez idő alatt egy maximum 100 pontos feladatlapot oldanak meg. A vizsgán helyesírási szótárt lehet használni, ebből négyet biztosít termenként a vizsgáztató intézmény.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
A középszintű írásbeli egy 90, illetve egy 150 perces részből áll. Az első feladatlap szövegértést és érvelést vagy gyakorlati szövegalkotást tartalmaz, a második pedig műértelmező szövegalkotást. Előbbiért 50, utóbbiért 40 pont adható. A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható, így jön ki az összesen 100 pont.
Emelt szint
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsga nem hosszabb, mint a középszintű, ugyanúgy 240 perces.
Az első részben szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kapnak a vizsgázók, majd következnek a szövegalkotási gyakorlatok. Előbbiért 40, utóbbiért 50 pont jár.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz: irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A helyesírásra további 8, az írásképre 2 pont jár. Az emelt szintű szóbeli 20 perces, és szintén két részből áll. Első körben egy magyar nyelvi tétel kifejtését várják, a másodikban pedig egy irodalmi tételét. Előbbiért 10, utóbbiért 25 pont jár. A kifejtés nyelvi minőségére további 15 pont kapható.A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható.
Változások az idei feladatlapon
Idén a középszintű írásbelin változik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre, és "köznapi írásbeliség" néven az érveléssel párban áll - vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés közül választhatnak majd. A középszintű írásbeli érettségi második felében pedig a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül kell választani.
A helyesírás értékelése is megváltozik, 15 helyett 8 pontot lehet levonni a helyesírási hibák miatt.
Nincs olyan végzős középiskolás, aki ne reménykedne abban, hogy az idei középszintű magyarérettségin ismét novellát kell majd elemezni. Mennyi esély van erre, és milyen egyéb műfajok kerülhetnek elő a középszintű írásbelin? A 2017-től érvényes változásoknak megfelelően a középszintű magyarérettségi feladatsorának második része két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz - a vizsgázó dönt arról, hogy művet elemez vagy két művet hasonlít össze, 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell alkotnia.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.
Már lehet regisztrálni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 13 városba szervezett szakmai fórumaira, amelyek célja, hogy közvetlenül gyűjtse össze a szakképzésben dolgozók tapasztalatait, problémáit és javaslatait.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek.
