Több tízezer diák kezdi meg ma az érettségi első hetét a magyar nyelv és irodalom vizsgával. Változtak a feladatok, és a pontozás is módosult.
Középszint
A középszintű írásbelin 240 perc áll rendelkezésére a vizsgázóknak, akik ez idő alatt egy maximum 100 pontos feladatlapot oldanak meg. A vizsgán helyesírási szótárt lehet használni, ebből négyet biztosít termenként a vizsgáztató intézmény.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
A középszintű írásbeli egy 90, illetve egy 150 perces részből áll. Az első feladatlap szövegértést és érvelést vagy gyakorlati szövegalkotást tartalmaz, a második pedig műértelmező szövegalkotást. Előbbiért 50, utóbbiért 40 pont adható. A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható, így jön ki az összesen 100 pont.
Emelt szint
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsga nem hosszabb, mint a középszintű, ugyanúgy 240 perces.
Az első részben szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kapnak a vizsgázók, majd következnek a szövegalkotási gyakorlatok. Előbbiért 40, utóbbiért 50 pont jár.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz: irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A helyesírásra további 8, az írásképre 2 pont jár. Az emelt szintű szóbeli 20 perces, és szintén két részből áll. Első körben egy magyar nyelvi tétel kifejtését várják, a másodikban pedig egy irodalmi tételét. Előbbiért 10, utóbbiért 25 pont jár. A kifejtés nyelvi minőségére további 15 pont kapható.A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható.
Változások az idei feladatlapon
Idén a középszintű írásbelin változik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre, és "köznapi írásbeliség" néven az érveléssel párban áll - vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés közül választhatnak majd. A középszintű írásbeli érettségi második felében pedig a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül kell választani.
A helyesírás értékelése is megváltozik, 15 helyett 8 pontot lehet levonni a helyesírási hibák miatt.
Nincs olyan végzős középiskolás, aki ne reménykedne abban, hogy az idei középszintű magyarérettségin ismét novellát kell majd elemezni. Mennyi esély van erre, és milyen egyéb műfajok kerülhetnek elő a középszintű írásbelin? A 2017-től érvényes változásoknak megfelelően a középszintű magyarérettségi feladatsorának második része két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz - a vizsgázó dönt arról, hogy művet elemez vagy két művet hasonlít össze, 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell alkotnia.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.