Több tízezer diák kezdi meg ma az érettségi első hetét a magyar nyelv és irodalom vizsgával. Változtak a feladatok, és a pontozás is módosult.
Középszint
A középszintű írásbelin 240 perc áll rendelkezésére a vizsgázóknak, akik ez idő alatt egy maximum 100 pontos feladatlapot oldanak meg. A vizsgán helyesírási szótárt lehet használni, ebből négyet biztosít termenként a vizsgáztató intézmény.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
A középszintű írásbeli egy 90, illetve egy 150 perces részből áll. Az első feladatlap szövegértést és érvelést vagy gyakorlati szövegalkotást tartalmaz, a második pedig műértelmező szövegalkotást. Előbbiért 50, utóbbiért 40 pont adható. A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható, így jön ki az összesen 100 pont.
Emelt szint
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsga nem hosszabb, mint a középszintű, ugyanúgy 240 perces.
Az első részben szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kapnak a vizsgázók, majd következnek a szövegalkotási gyakorlatok. Előbbiért 40, utóbbiért 50 pont jár.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz: irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A helyesírásra további 8, az írásképre 2 pont jár. Az emelt szintű szóbeli 20 perces, és szintén két részből áll. Első körben egy magyar nyelvi tétel kifejtését várják, a másodikban pedig egy irodalmi tételét. Előbbiért 10, utóbbiért 25 pont jár. A kifejtés nyelvi minőségére további 15 pont kapható.A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható.
Változások az idei feladatlapon
Idén a középszintű írásbelin változik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre, és "köznapi írásbeliség" néven az érveléssel párban áll - vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés közül választhatnak majd. A középszintű írásbeli érettségi második felében pedig a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül kell választani.
A helyesírás értékelése is megváltozik, 15 helyett 8 pontot lehet levonni a helyesírási hibák miatt.
Nincs olyan végzős középiskolás, aki ne reménykedne abban, hogy az idei középszintű magyarérettségin ismét novellát kell majd elemezni. Mennyi esély van erre, és milyen egyéb műfajok kerülhetnek elő a középszintű írásbelin? A 2017-től érvényes változásoknak megfelelően a középszintű magyarérettségi feladatsorának második része két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz - a vizsgázó dönt arról, hogy művet elemez vagy két művet hasonlít össze, 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell alkotnia.
Hagyományos osztályozás helyett tanulást segítő, fejlesztő szöveges értékelés – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) átfogó oktatásfejlesztési javaslatcsomagjában. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett stratégia szerint az osztályozás mára elveszítette eredeti funkcióját. Azonban a szülők nem feltétlen örülnek, ha az ötös helyett egy négy-öt mondatos szöveg szerepel a naplóban.
A tragikus esemény megrázta az iskola közösségét, az érintett tanulók és pedagógusok számára az intézmény biztosítja a szükséges lelki támogatást és pszichológiai segítséget.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok#eduline#fyi#tanitanek#oktatas
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
