Több tízezer diák kezdi meg ma az érettségi első hetét a magyar nyelv és irodalom vizsgával. Változtak a feladatok, és a pontozás is módosult.
Középszint
A középszintű írásbelin 240 perc áll rendelkezésére a vizsgázóknak, akik ez idő alatt egy maximum 100 pontos feladatlapot oldanak meg. A vizsgán helyesírási szótárt lehet használni, ebből négyet biztosít termenként a vizsgáztató intézmény.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
A középszintű írásbeli egy 90, illetve egy 150 perces részből áll. Az első feladatlap szövegértést és érvelést vagy gyakorlati szövegalkotást tartalmaz, a második pedig műértelmező szövegalkotást. Előbbiért 50, utóbbiért 40 pont adható. A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható, így jön ki az összesen 100 pont.
Emelt szint
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsga nem hosszabb, mint a középszintű, ugyanúgy 240 perces.
Az első részben szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kapnak a vizsgázók, majd következnek a szövegalkotási gyakorlatok. Előbbiért 40, utóbbiért 50 pont jár.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz: irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A helyesírásra további 8, az írásképre 2 pont jár. Az emelt szintű szóbeli 20 perces, és szintén két részből áll. Első körben egy magyar nyelvi tétel kifejtését várják, a másodikban pedig egy irodalmi tételét. Előbbiért 10, utóbbiért 25 pont jár. A kifejtés nyelvi minőségére további 15 pont kapható.A helyesírásra még 8, az írásképre pedig 2 pont adható.
Változások az idei feladatlapon
Idén a középszintű írásbelin változik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre, és "köznapi írásbeliség" néven az érveléssel párban áll - vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés közül választhatnak majd. A középszintű írásbeli érettségi második felében pedig a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül kell választani.
A helyesírás értékelése is megváltozik, 15 helyett 8 pontot lehet levonni a helyesírási hibák miatt.
Nincs olyan végzős középiskolás, aki ne reménykedne abban, hogy az idei középszintű magyarérettségin ismét novellát kell majd elemezni. Mennyi esély van erre, és milyen egyéb műfajok kerülhetnek elő a középszintű írásbelin? A 2017-től érvényes változásoknak megfelelően a középszintű magyarérettségi feladatsorának második része két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz - a vizsgázó dönt arról, hogy művet elemez vagy két művet hasonlít össze, 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell alkotnia.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
