A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak...
A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak értékes képzést - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár hétfőn a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Klinghammer szerint az állami ösztöndíjrendszer lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy az állam pénzén tanulva megválaszthassák, melyik intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, hol szeretnék a több évtizedre szóló tudást megszerezni.
Hozzáfűzte, hogy az idei felvételin változatlanul azok a szakmák vonzották a hallgatókat, amelyek az elmúlt években is divatosak voltak. Az államtitkár szerint jó, hogy a diákok érdeklődése megindult a természettudományos tanárképzés felé, valamint a műszaki pályák is többeket vonzottak. Úgy vélte, azzal, hogy sok egyetem már emelt szintű érettségit követelt meg bizonyos szakoknál, a minőség irányába mozdultak el. Valójában csökkent a műszaki képzésre jelentkezők száma: a 2013-as felvételi nagy veszteseiről itt olvashattok.
Klinghammer szerint a felsőoktatásban nem demokrácia kell, mert teljesítményelv van. Amelyik egyetem vagy főiskola jobban teljesít, ezáltal értékesebb diplomát ad, az vonzza a fiatalokat, így tehát lábbal szavaznak a hallgatók – tette hozzá.
Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója szerint ugyanakkor továbbra is megfigyelhető egyfajta Budapest-centrikusság, mert a hallgatók már az egyetemi évek alatt szeretnének munkát kapni, és mivel a kapcsolati tőke nagyrészt ekkor alakul ki, ezért a jövő szempontjából nem mindegy, hogy hol kezdik el tanulmányaikat.
Pécsett 4700-an kezdhetik meg tanulmányait ősztől, közülük 3780-an állami ösztöndíjasok lesznek: a férőhelyek 93 százalékát sikerült feltölteni. A felvettek 80 százaléka nappali tagozaton tanul majd, az arány lehetett volna jobb is - mondta az oktatási igazgató. Az idén a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnök, a biológia, a földrajz szak, valamint az igazságügyi, igazgatási képzések, az osztatlan képzések közül pedig az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakra jelentkeztek a legtöbben. A mesterképzéseknél az elsők közé került a pszichológia, a pénzügy és az emberi erőforrás.
A Debreceni Egyetemre az országos tendenciának megfelelően kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Kevésbé volt népszerű az andragógia és a pedagógia alapszak, a mesterképzések közül pedig a hungarológia, a szociológia, német nyelv és irodalomkultúra – mondta Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese.
Az idén jól járt a mezőgazdasági kar, a gazdasági karok, a gyermeknevelési és felnőttképzési kar. Az egészségügyi képzések hasonló eredményt hoztak, mint az előző évben, a műszaki, természettudományos és az informatikai szakokon azonban csökkent a jelentkezések száma. A legnagyobb visszaesés a jogi képzésen volt tapasztalható – tette hozzá. A 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
