Klinghammer: "lábbal szavaznak" a felvételizők az egyetemekre

A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak...

  • Eduline
MTI Fotó: Beliczay László

A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak értékes képzést - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár hétfőn a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Klinghammer szerint az állami ösztöndíjrendszer lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy az állam pénzén tanulva megválaszthassák, melyik intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, hol szeretnék a több évtizedre szóló tudást megszerezni.

Hozzáfűzte, hogy az idei felvételin változatlanul azok a szakmák vonzották a hallgatókat, amelyek az elmúlt években is divatosak voltak. Az államtitkár szerint jó, hogy a diákok érdeklődése megindult a természettudományos tanárképzés felé, valamint a műszaki pályák is többeket vonzottak. Úgy vélte, azzal, hogy sok egyetem már emelt szintű érettségit követelt meg bizonyos szakoknál, a minőség irányába mozdultak el. Valójában csökkent a műszaki képzésre jelentkezők száma: a 2013-as felvételi nagy veszteseiről itt olvashattok.

Klinghammer szerint a felsőoktatásban nem demokrácia kell, mert teljesítményelv van. Amelyik egyetem vagy főiskola jobban teljesít, ezáltal értékesebb diplomát ad, az vonzza a fiatalokat, így tehát lábbal szavaznak a hallgatók – tette hozzá.

Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója szerint ugyanakkor továbbra is megfigyelhető egyfajta Budapest-centrikusság, mert a hallgatók már az egyetemi évek alatt szeretnének munkát kapni, és mivel a kapcsolati tőke nagyrészt ekkor alakul ki, ezért a jövő szempontjából nem mindegy, hogy hol kezdik el tanulmányaikat.

Pécsett 4700-an kezdhetik meg tanulmányait ősztől, közülük 3780-an állami ösztöndíjasok lesznek: a férőhelyek 93 százalékát sikerült feltölteni. A felvettek 80 százaléka nappali tagozaton tanul majd, az arány lehetett volna jobb is - mondta az oktatási igazgató. Az idén a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnök, a biológia, a földrajz szak, valamint az igazságügyi, igazgatási képzések, az osztatlan képzések közül pedig az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakra jelentkeztek a legtöbben. A mesterképzéseknél az elsők közé került a pszichológia, a pénzügy és az emberi erőforrás.

A Debreceni Egyetemre az országos tendenciának megfelelően kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Kevésbé volt népszerű az andragógia és a pedagógia alapszak, a mesterképzések közül pedig a hungarológia, a szociológia, német nyelv és irodalomkultúra – mondta Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese.

Az idén jól járt a mezőgazdasági kar, a gazdasági karok, a gyermeknevelési és felnőttképzési kar. Az egészségügyi képzések hasonló eredményt hoztak, mint az előző évben, a műszaki, természettudományos és az informatikai szakokon azonban csökkent a jelentkezések száma. A legnagyobb visszaesés a jogi képzésen volt tapasztalható – tette hozzá. A 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.