Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak...

A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak értékes képzést - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár hétfőn a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Klinghammer szerint az állami ösztöndíjrendszer lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy az állam pénzén tanulva megválaszthassák, melyik intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, hol szeretnék a több évtizedre szóló tudást megszerezni.
Hozzáfűzte, hogy az idei felvételin változatlanul azok a szakmák vonzották a hallgatókat, amelyek az elmúlt években is divatosak voltak. Az államtitkár szerint jó, hogy a diákok érdeklődése megindult a természettudományos tanárképzés felé, valamint a műszaki pályák is többeket vonzottak. Úgy vélte, azzal, hogy sok egyetem már emelt szintű érettségit követelt meg bizonyos szakoknál, a minőség irányába mozdultak el. Valójában csökkent a műszaki képzésre jelentkezők száma: a 2013-as felvételi nagy veszteseiről itt olvashattok.
Klinghammer szerint a felsőoktatásban nem demokrácia kell, mert teljesítményelv van. Amelyik egyetem vagy főiskola jobban teljesít, ezáltal értékesebb diplomát ad, az vonzza a fiatalokat, így tehát lábbal szavaznak a hallgatók – tette hozzá.
Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója szerint ugyanakkor továbbra is megfigyelhető egyfajta Budapest-centrikusság, mert a hallgatók már az egyetemi évek alatt szeretnének munkát kapni, és mivel a kapcsolati tőke nagyrészt ekkor alakul ki, ezért a jövő szempontjából nem mindegy, hogy hol kezdik el tanulmányaikat.
Pécsett 4700-an kezdhetik meg tanulmányait ősztől, közülük 3780-an állami ösztöndíjasok lesznek: a férőhelyek 93 százalékát sikerült feltölteni. A felvettek 80 százaléka nappali tagozaton tanul majd, az arány lehetett volna jobb is - mondta az oktatási igazgató. Az idén a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnök, a biológia, a földrajz szak, valamint az igazságügyi, igazgatási képzések, az osztatlan képzések közül pedig az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakra jelentkeztek a legtöbben. A mesterképzéseknél az elsők közé került a pszichológia, a pénzügy és az emberi erőforrás.
A Debreceni Egyetemre az országos tendenciának megfelelően kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Kevésbé volt népszerű az andragógia és a pedagógia alapszak, a mesterképzések közül pedig a hungarológia, a szociológia, német nyelv és irodalomkultúra – mondta Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese.
Az idén jól járt a mezőgazdasági kar, a gazdasági karok, a gyermeknevelési és felnőttképzési kar. Az egészségügyi képzések hasonló eredményt hoztak, mint az előző évben, a műszaki, természettudományos és az informatikai szakokon azonban csökkent a jelentkezések száma. A legnagyobb visszaesés a jogi képzésen volt tapasztalható – tette hozzá. A 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.