Klinghammer: "lábbal szavaznak" a felvételizők az egyetemekre

A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak...

  • Eduline
MTI Fotó: Beliczay László

A nagy átrendeződések elmaradtak, ám az biztos, hogy a tanulók döntik majd el, mely egyetemek és főiskolák nyújtanak értékes képzést - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár hétfőn a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Klinghammer szerint az állami ösztöndíjrendszer lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy az állam pénzén tanulva megválaszthassák, melyik intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, hol szeretnék a több évtizedre szóló tudást megszerezni.

Hozzáfűzte, hogy az idei felvételin változatlanul azok a szakmák vonzották a hallgatókat, amelyek az elmúlt években is divatosak voltak. Az államtitkár szerint jó, hogy a diákok érdeklődése megindult a természettudományos tanárképzés felé, valamint a műszaki pályák is többeket vonzottak. Úgy vélte, azzal, hogy sok egyetem már emelt szintű érettségit követelt meg bizonyos szakoknál, a minőség irányába mozdultak el. Valójában csökkent a műszaki képzésre jelentkezők száma: a 2013-as felvételi nagy veszteseiről itt olvashattok.

Klinghammer szerint a felsőoktatásban nem demokrácia kell, mert teljesítményelv van. Amelyik egyetem vagy főiskola jobban teljesít, ezáltal értékesebb diplomát ad, az vonzza a fiatalokat, így tehát lábbal szavaznak a hallgatók – tette hozzá.

Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója szerint ugyanakkor továbbra is megfigyelhető egyfajta Budapest-centrikusság, mert a hallgatók már az egyetemi évek alatt szeretnének munkát kapni, és mivel a kapcsolati tőke nagyrészt ekkor alakul ki, ezért a jövő szempontjából nem mindegy, hogy hol kezdik el tanulmányaikat.

Pécsett 4700-an kezdhetik meg tanulmányait ősztől, közülük 3780-an állami ösztöndíjasok lesznek: a férőhelyek 93 százalékát sikerült feltölteni. A felvettek 80 százaléka nappali tagozaton tanul majd, az arány lehetett volna jobb is - mondta az oktatási igazgató. Az idén a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnök, a biológia, a földrajz szak, valamint az igazságügyi, igazgatási képzések, az osztatlan képzések közül pedig az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakra jelentkeztek a legtöbben. A mesterképzéseknél az elsők közé került a pszichológia, a pénzügy és az emberi erőforrás.

A Debreceni Egyetemre az országos tendenciának megfelelően kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Kevésbé volt népszerű az andragógia és a pedagógia alapszak, a mesterképzések közül pedig a hungarológia, a szociológia, német nyelv és irodalomkultúra – mondta Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese.

Az idén jól járt a mezőgazdasági kar, a gazdasági karok, a gyermeknevelési és felnőttképzési kar. Az egészségügyi képzések hasonló eredményt hoztak, mint az előző évben, a műszaki, természettudományos és az informatikai szakokon azonban csökkent a jelentkezések száma. A legnagyobb visszaesés a jogi képzésen volt tapasztalható – tette hozzá. A 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.