Az emelt magyar érettségit már kevésbé értékelik könnyűnek a mai vizsgázók. Arany János Bánk bán tanulmánya, a magyar szerzők műveinek külföldi fordításainak sikeressége, egy Csáth Géza novella és egy fiatal magyar közösségnek szóló levél megírása volt a kihívás.
Az Eduline által eddig megkeresett vizsgázók szerint az emelt érettségi első része nem volt egyszerű. Arany János Bánk bán tanulmánya alapján kellett válaszolni a kérdésekre, ez azokat is megzavarhatta, akik az eredeti művet is ismerik. Egyik olvasónk, Zsombor szerint a műből jól felkészültek írhatták meg ötösre, úgy látja, hogy a többieknek meglehet,hogy aggódnia kell. Ennek oka, hogy a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor önmagában 40 pontot jelent, míg a szövegalkotáshoz tartozó három feladat 60 pontot.
Virág azok közé tartozott a kaposvári Munkácsy-gimnázium diákjaként, akik ismerték Arany tanulmányát, ugyanis találkozott a felkészülése során egy mintafeladatsorban az írással, bár más feladatokat kellett megoldaniuk. Az elemzéssel kapcsolatban nem kellett állásfoglalást tenniük, hogy egyetértenek-e Arany műelemzésével.
A szövegalkotás első részeként a reflektálásnál a magyar költők alkotásainak sikerességét kellett elemeznie a diákoknak, figyelembe véve az UNESCO adatait, melyek Kertész Imre alkotásaiból készült külföldi fordítások sikerességét mutatták. Zsombor szerint arról is írni kellett, hogy milyen külső tényező játszhatnak még szerepet, hogy ennyi nyelvre fordítják a magyar műveket.
A reflektálásban bár műveket nem említettek a forrásban, de a szerzőkhöz (Szabó Magda, Márai Sándor, Esterházy Péter) könnyen lehetett műveket társítani, a legkézenfekvőbb Kertész Sorstalansága volt - ezt Virág is kiemelte. Fontos szempont volt a külföldi sikeresség alátámasztásánál, hogy a példákkal kiemeljék, hogy a sikeresebb művek témái nem csak magyar történetek, de közre játszhatott az is, ha egy szerző (Márai, Kertész) hosszú ideig külföldön élt.
Novellaelemzésben Csáth Géza A varázsló kertje című művét kellett elemezni, ami újszerűen hatott, mert sokan verselemzésre számítottak Zsombor szerint. Virág úgy látta, hogy itt sem volt szükség a mű vagy a szerző ismeretére, hasonlóan a középszinthez.
A harmadik feladatban egy levelet kellett írniuk a vizsgázóknak egy településen élő fiatal magyar közösségnek, hogy őrizzék meg a település értékeit, egyben azt is, hogy miért. Sokan hivatalos levélre számítottak, azonban a levélíró pozícióját úgy határozták meg, hogy ő is a településről származik, így akár tegeződni is lehetett a levélben - tudtuk meg a vizsgázóktól.
A középszinten vizsgázók vidámabban nyilatkoztak, sokak szerint könnyű volt az idei feladatsor. A középszintő feladatok megoldásait itt, illetve itt éritek el.
| Jövőre változások jönnek |
A 2017. évi érettségi során a levélírás is átkerül a középszintű feladatsorba, amely emelt szinten 15 pontot ért - ez a legkisebb értékű feladat ezen a szinten. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
