Keményebb volt - Az első vélemények az emelt magyar érettségiről

Az emelt magyar érettségit már kevésbé értékelik könnyűnek a mai vizsgázók. Arany János Bánk bán tanulmánya, a magyar szerzők műveinek külföldi fordításainak sikeressége, egy Csáth Géza novella és egy fiatal magyar közösségnek szóló levél megírása volt a kihívás.

  • Eduline

Az Eduline által eddig megkeresett vizsgázók szerint az emelt érettségi első része nem volt egyszerű. Arany János Bánk bán tanulmánya alapján kellett válaszolni a kérdésekre, ez azokat is megzavarhatta, akik az eredeti művet is ismerik. Egyik olvasónk, Zsombor szerint a műből jól felkészültek írhatták meg ötösre, úgy látja, hogy a többieknek meglehet,hogy aggódnia kell. Ennek oka, hogy a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor önmagában 40 pontot jelent, míg a szövegalkotáshoz tartozó három feladat 60 pontot.

Virág azok közé tartozott a kaposvári Munkácsy-gimnázium diákjaként, akik ismerték Arany tanulmányát, ugyanis találkozott a felkészülése során egy mintafeladatsorban az írással, bár más feladatokat kellett megoldaniuk. Az elemzéssel kapcsolatban nem kellett állásfoglalást tenniük, hogy egyetértenek-e Arany műelemzésével.

A szövegalkotás első részeként a reflektálásnál a magyar költők alkotásainak sikerességét kellett elemeznie a diákoknak, figyelembe véve az UNESCO adatait, melyek Kertész Imre alkotásaiból készült külföldi fordítások sikerességét mutatták. Zsombor szerint arról is írni kellett, hogy milyen külső tényező játszhatnak még szerepet, hogy ennyi nyelvre fordítják a magyar műveket.

A reflektálásban bár műveket nem említettek a forrásban, de a szerzőkhöz (Szabó Magda, Márai Sándor, Esterházy Péter) könnyen lehetett műveket társítani, a legkézenfekvőbb Kertész Sorstalansága volt - ezt Virág is kiemelte. Fontos szempont volt a külföldi sikeresség alátámasztásánál, hogy a példákkal kiemeljék, hogy a sikeresebb művek témái nem csak magyar történetek, de közre játszhatott az is, ha egy szerző (Márai, Kertész) hosszú ideig külföldön élt.

Novellaelemzésben Csáth Géza A varázsló kertje című művét kellett elemezni, ami újszerűen hatott, mert sokan verselemzésre számítottak Zsombor szerint. Virág úgy látta, hogy itt sem volt szükség a mű vagy a szerző ismeretére, hasonlóan a középszinthez.

A harmadik feladatban egy levelet kellett írniuk a vizsgázóknak egy településen élő fiatal magyar közösségnek, hogy őrizzék meg a település értékeit, egyben azt is, hogy miért. Sokan hivatalos levélre számítottak, azonban a levélíró pozícióját úgy határozták meg, hogy ő is a településről származik, így akár tegeződni is lehetett a levélben - tudtuk meg a vizsgázóktól.

A középszinten vizsgázók vidámabban nyilatkoztak, sokak szerint könnyű volt az idei feladatsor. A középszintő feladatok megoldásait itt, illetve itt éritek el.

Jövőre változások jönnek

A 2017. évi érettségi során a levélírás is átkerül a középszintű feladatsorba, amely emelt szinten 15 pontot ért - ez a legkisebb értékű feladat ezen a szinten.

Percről percre közvetítésünket itt követhetitek nyomon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.