Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Mire adhatnak többletpontot az egyetemek és főiskolák?
Az alap- és osztatlan szakokkal, illetve felsőoktatási szakképzésekkel ellentétben a mesterképzésre jelentkezőket az egyetemek, főiskolák saját pontszámítási szabályaik szerint rangsorolhatják. Persze vannak közös szabályok: legfeljebb 100 pontot érhettek el a mesterszakos felvételin, a minimumponthatár pedig 50 pont.
| Hasznos infók |
A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok. A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek. A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok. |
Azt, hogy pontosan milyen módszert alkalmaznak, az intézmények egyénileg hozzák nyilvánosságra, általában feltüntetik a honlapjukon. Előfordulhat, hogy az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények alapján számolnak, tarthatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.
Az értékelésnél nem vehetik figyelembe, hogy hol szereztétek az alapszakos diplomátokat, így például nem részesíthetik előnyben az adott intézményben tanult hallgatókat. A többletpontokról szintén az egyetemek, főiskolák döntenek, a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért járó pontokat viszont kötelesek megadni. Ezekért 1-10 pontot adhatnak.
Bár korábban úgy volt, hogy a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól osztott mesterképzés esetén további általános bemeneti feltétel egy idegen nyelvből B2 (középfokú) komplex, általános nyelvvizsga-bizonyítvány megléte, ezt kihúzták a követelmények közül. A 2016-os felvételiről szóló legújabb cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
