Ilyenek a 2016-os pontszámítási szabályok: mesterképzések

Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Mire adhatnak többletpontot az egyetemek és főiskolák?

  • Eduline
Shutterstock

Az alap- és osztatlan szakokkal, illetve felsőoktatási szakképzésekkel ellentétben a mesterképzésre jelentkezőket az egyetemek, főiskolák saját pontszámítási szabályaik szerint rangsorolhatják. Persze vannak közös szabályok: legfeljebb 100 pontot érhettek el a mesterszakos felvételin, a minimumponthatár pedig 50 pont.

Hasznos infók

A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok.

A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket.

A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek.

A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok.

Azt, hogy pontosan milyen módszert alkalmaznak, az intézmények egyénileg hozzák nyilvánosságra, általában feltüntetik a honlapjukon. Előfordulhat, hogy az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények alapján számolnak, tarthatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.

Az értékelésnél nem vehetik figyelembe, hogy hol szereztétek az alapszakos diplomátokat, így például nem részesíthetik előnyben az adott intézményben tanult hallgatókat. A többletpontokról szintén az egyetemek, főiskolák döntenek, a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért járó pontokat viszont kötelesek megadni. Ezekért 1-10 pontot adhatnak.

Bár korábban úgy volt, hogy a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól osztott mesterképzés esetén további általános bemeneti feltétel egy idegen nyelvből B2 (középfokú) komplex, általános nyelvvizsga-bizonyítvány megléte, ezt kihúzták a követelmények közül. A 2016-os felvételiről szóló legújabb cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.