Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Mire adhatnak többletpontot az egyetemek és főiskolák?
Az alap- és osztatlan szakokkal, illetve felsőoktatási szakképzésekkel ellentétben a mesterképzésre jelentkezőket az egyetemek, főiskolák saját pontszámítási szabályaik szerint rangsorolhatják. Persze vannak közös szabályok: legfeljebb 100 pontot érhettek el a mesterszakos felvételin, a minimumponthatár pedig 50 pont.
| Hasznos infók |
A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok. A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek. A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok. |
Azt, hogy pontosan milyen módszert alkalmaznak, az intézmények egyénileg hozzák nyilvánosságra, általában feltüntetik a honlapjukon. Előfordulhat, hogy az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények alapján számolnak, tarthatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.
Az értékelésnél nem vehetik figyelembe, hogy hol szereztétek az alapszakos diplomátokat, így például nem részesíthetik előnyben az adott intézményben tanult hallgatókat. A többletpontokról szintén az egyetemek, főiskolák döntenek, a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért járó pontokat viszont kötelesek megadni. Ezekért 1-10 pontot adhatnak.
Bár korábban úgy volt, hogy a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól osztott mesterképzés esetén további általános bemeneti feltétel egy idegen nyelvből B2 (középfokú) komplex, általános nyelvvizsga-bizonyítvány megléte, ezt kihúzták a követelmények közül. A 2016-os felvételiről szóló legújabb cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak – derült a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
