Miben változik idén a felvételi, hogyan jelentkezhettek, és milyen ponthatárokra számíthattok? Itt vannak a legfontosabb infók a 2016-os felvételiről.
Elindult a felvételi
2016. február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőfokú szakképzésekre. A felvételi eljárásnak idén már nincs alapdíja, ingyenesen járom szakot jelölhettek meg (ugyanannak a képzésnek a fizetős és az állami ösztöndíjas formája - bár külön sorba kell írni - az eljárási díj szempontjából egynek számít), a továbbiakért 2-2 ezer forintot kell fizetnetek, és legfeljebb hat helyre jelentkezhettek. Az eljáráson már csak online, az e-felvételi rendszerében adhatjátok le a jelentkezéseteket.
Több szakon lesz központi ponthatár
2016-ban ismét 41 szakon lesz központi ponthatár, így például andragógián, gazdálkodás és menedzsmenten, és turizmus-vendéglátáson is, ahol már évek óta központilag meghatározott ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.
Ennyien kerülhetnek be a legnépszerűbb egyetemekre
Azokon a szakokon, ahol nincs központi ponthatár, az egyetemek, főiskolák kapacitásszámai határozzák meg a ponthatárokat - azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba. Itt találjátok folyamatosan frissülő sorozatunkat a kapacitásszámokról.
Kötelező emelt szintű érettségi
Bizonyos szakokon, például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon is kötelező az emelt szintű érettségi, enélkül nem kerülhettek be ezekre a szakokra. Természetesen ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A részleteket és a szakok listáját itt találjátok.
A legfrissebb híreinket a 2016-os felvételiről itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
