Miben változik idén a felvételi, hogyan jelentkezhettek, és milyen ponthatárokra számíthattok? Itt vannak a legfontosabb infók a 2016-os felvételiről.
Elindult a felvételi
2016. február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőfokú szakképzésekre. A felvételi eljárásnak idén már nincs alapdíja, ingyenesen járom szakot jelölhettek meg (ugyanannak a képzésnek a fizetős és az állami ösztöndíjas formája - bár külön sorba kell írni - az eljárási díj szempontjából egynek számít), a továbbiakért 2-2 ezer forintot kell fizetnetek, és legfeljebb hat helyre jelentkezhettek. Az eljáráson már csak online, az e-felvételi rendszerében adhatjátok le a jelentkezéseteket.
Több szakon lesz központi ponthatár
2016-ban ismét 41 szakon lesz központi ponthatár, így például andragógián, gazdálkodás és menedzsmenten, és turizmus-vendéglátáson is, ahol már évek óta központilag meghatározott ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.
Ennyien kerülhetnek be a legnépszerűbb egyetemekre
Azokon a szakokon, ahol nincs központi ponthatár, az egyetemek, főiskolák kapacitásszámai határozzák meg a ponthatárokat - azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba. Itt találjátok folyamatosan frissülő sorozatunkat a kapacitásszámokról.
Kötelező emelt szintű érettségi
Bizonyos szakokon, például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon is kötelező az emelt szintű érettségi, enélkül nem kerülhettek be ezekre a szakokra. Természetesen ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A részleteket és a szakok listáját itt találjátok.
A legfrissebb híreinket a 2016-os felvételiről itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
