Ilyen lesz a 2016-os egyetemi felvételi: minden fontos infó egy helyen

Miben változik idén a felvételi, hogyan jelentkezhettek, és milyen ponthatárokra számíthattok? Itt vannak a legfontosabb infók a 2016-os felvételiről.

  • Eduline

Elindult a felvételi

2016. február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőfokú szakképzésekre. A felvételi eljárásnak idén már nincs alapdíja, ingyenesen járom szakot jelölhettek meg (ugyanannak a képzésnek a fizetős és az állami ösztöndíjas formája - bár külön sorba kell írni - az eljárási díj szempontjából egynek számít), a továbbiakért 2-2 ezer forintot kell fizetnetek, és legfeljebb hat helyre jelentkezhettek. Az eljáráson már csak online, az e-felvételi rendszerében adhatjátok le a jelentkezéseteket.

Shutterstock

Több szakon lesz központi ponthatár

2016-ban ismét 41 szakon lesz központi ponthatár, így például andragógián, gazdálkodás és menedzsmenten, és turizmus-vendéglátáson is, ahol már évek óta központilag meghatározott ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.

Ennyien kerülhetnek be a legnépszerűbb egyetemekre

Azokon a szakokon, ahol nincs központi ponthatár, az egyetemek, főiskolák kapacitásszámai határozzák meg a ponthatárokat - azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba. Itt találjátok folyamatosan frissülő sorozatunkat a kapacitásszámokról.

Kötelező emelt szintű érettségi

Bizonyos szakokon, például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon is kötelező az emelt szintű érettségi, enélkül nem kerülhettek be ezekre a szakokra. Természetesen ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A részleteket és a szakok listáját itt találjátok.

A legfrissebb híreinket a 2016-os felvételiről itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.