Miben változik idén a felvételi, hogyan jelentkezhettek, és milyen ponthatárokra számíthattok? Itt vannak a legfontosabb infók a 2016-os felvételiről.
Elindult a felvételi
2016. február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőfokú szakképzésekre. A felvételi eljárásnak idén már nincs alapdíja, ingyenesen járom szakot jelölhettek meg (ugyanannak a képzésnek a fizetős és az állami ösztöndíjas formája - bár külön sorba kell írni - az eljárási díj szempontjából egynek számít), a továbbiakért 2-2 ezer forintot kell fizetnetek, és legfeljebb hat helyre jelentkezhettek. Az eljáráson már csak online, az e-felvételi rendszerében adhatjátok le a jelentkezéseteket.
Több szakon lesz központi ponthatár
2016-ban ismét 41 szakon lesz központi ponthatár, így például andragógián, gazdálkodás és menedzsmenten, és turizmus-vendéglátáson is, ahol már évek óta központilag meghatározott ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.
Ennyien kerülhetnek be a legnépszerűbb egyetemekre
Azokon a szakokon, ahol nincs központi ponthatár, az egyetemek, főiskolák kapacitásszámai határozzák meg a ponthatárokat - azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba. Itt találjátok folyamatosan frissülő sorozatunkat a kapacitásszámokról.
Kötelező emelt szintű érettségi
Bizonyos szakokon, például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon is kötelező az emelt szintű érettségi, enélkül nem kerülhettek be ezekre a szakokra. Természetesen ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A részleteket és a szakok listáját itt találjátok.
A legfrissebb híreinket a 2016-os felvételiről itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
