Egyetlen európai uniós országban sem kötnek olyan szigorú szerződést az egyetemistákkal, mint amilyet a magyar hallgatóknak kellett volna aláírniuk szeptemberben. Ahol mégis belföldi munkavégzésre kötelezik az állam pénzén tanuló diákokat, ott állást is ajánlanak a friss diplomásoknak. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendeletben erről szó sem volt.
„Ledolgozás” – így emlegetik a magyar hallgatói szerződésekhez leginkább hasonlító, belföldi munkavállalásra kötelező rendszert a fehérorosz egyetemisták. Hosszas keresgélés után ezt az egy európai országot találtuk, ahol az államilag finanszírozott szakokon tanulóknak olyan szigorú „röghöz kötő” szerződést kell aláírniuk, mint amilyet itthon vezettek volna be szeptembertől.
Igaz, a szabályok még ott is jóval puhábbak. A magyarországi hallgatói szerződéssel ellentétben – amellyel az állam semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy a pályakezdők el is tudnak majd helyezkedni a végzettségükkel, itthon ledolgozandó időt azonban előír – Fehéroroszországban maga az állam „közvetíti ki” a végzetteket.
Kiskapuk persze vannak, ráadásul a friss diplomásoknak mindössze két évet kell országhatárokon belül eltölteni. Összehasonlításként: a magyar hallgatói szerződésekben az állt volna, hogy a diplomázást követő húsz évben a képzési idő kétszeresét kell magyarországi munkahelyen ledolgozni, ez legalább hat, legfeljebb tizenkét év.
Hallgatói szerződés: lesz, nem lesz?
Az Alkotmánybíróság kedden semmisítette meg a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletet, a testület szerint alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak a felsőoktatásról szóló törvény, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát.
Azt is megállapították, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van a hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is fontos eleme. A kötelező belföldi munkára közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, amibe beletartozik a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga is.
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Az oktatási államtitkárság úgy reagált: tiszteletben tartják a döntést, és ennek megfelelően fogják módosítani a felsőoktatási törvényt. Akármilyen lépést tesz is a minisztérium, nincs sok ideje, az idei felvételi ponthatárokat július 24-én hirdetik ki, a szerződéseket pedig a szeptemberi beiratkozáskor adták volna oda az elsőéveseknek.
A legrosszabbul a részösztöndíjasok jártak volna
A szerződést a rendelet szerint az állam pénzén tanulóknak kellett volna aláírniuk, megszegése esetén a képzési költségeket kamatostul vissza kellett volna utalni az államnak. A legrosszabbul a részösztöndíjas képzésre jelentkezők jártak volna, ők fizették volna a tandíj felét, a Magyarországon ledolgozandó idő azonban ugyanannyi lett volna, mint a teljes ösztöndíjasok esetében.
Hoffmann Rózsa államtitkár többször úgy nyilatkozott, a szerződések célja, hogy "biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak", és hogy hazudik az, aki röghöz kötésről beszél.
Senkinek sem tetszett
A szerződések bevezetése ellen többször utcára vonultak az egyetemisták és a középiskolások: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) már októberben „felravatalozta” a felsőoktatást, februári virrasztásukon szintén az új rendszer ellen tiltakoztak. A Hallgatói Hálózat (HaHa) által szervezett február 15-i tüntetésen „Nemet a röghöz kötésre” transzparensekkel vonultak az ELTE lágymányosi épületétől a Fővám térre a diákok.
A European Students’ Union februárban kérte arra az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, nem ellentétes-e az EU-s alapelvekkel a hallgatói szerződés bevezetése, Szabó Máté ombudsman pedig március végén jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a röghöz kötés miatt, szerinte ugyanis „aránytalan jogkorlátozással" jár az új rendszer.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
