Egyetlen európai uniós országban sem kötnek olyan szigorú szerződést az egyetemistákkal, mint amilyet a magyar hallgatóknak kellett volna aláírniuk szeptemberben. Ahol mégis belföldi munkavégzésre kötelezik az állam pénzén tanuló diákokat, ott állást is ajánlanak a friss diplomásoknak. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendeletben erről szó sem volt.
„Ledolgozás” – így emlegetik a magyar hallgatói szerződésekhez leginkább hasonlító, belföldi munkavállalásra kötelező rendszert a fehérorosz egyetemisták. Hosszas keresgélés után ezt az egy európai országot találtuk, ahol az államilag finanszírozott szakokon tanulóknak olyan szigorú „röghöz kötő” szerződést kell aláírniuk, mint amilyet itthon vezettek volna be szeptembertől.
Igaz, a szabályok még ott is jóval puhábbak. A magyarországi hallgatói szerződéssel ellentétben – amellyel az állam semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy a pályakezdők el is tudnak majd helyezkedni a végzettségükkel, itthon ledolgozandó időt azonban előír – Fehéroroszországban maga az állam „közvetíti ki” a végzetteket.
Kiskapuk persze vannak, ráadásul a friss diplomásoknak mindössze két évet kell országhatárokon belül eltölteni. Összehasonlításként: a magyar hallgatói szerződésekben az állt volna, hogy a diplomázást követő húsz évben a képzési idő kétszeresét kell magyarországi munkahelyen ledolgozni, ez legalább hat, legfeljebb tizenkét év.
Hallgatói szerződés: lesz, nem lesz?
Az Alkotmánybíróság kedden semmisítette meg a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletet, a testület szerint alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak a felsőoktatásról szóló törvény, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát.
Azt is megállapították, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van a hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is fontos eleme. A kötelező belföldi munkára közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, amibe beletartozik a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga is.
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Az oktatási államtitkárság úgy reagált: tiszteletben tartják a döntést, és ennek megfelelően fogják módosítani a felsőoktatási törvényt. Akármilyen lépést tesz is a minisztérium, nincs sok ideje, az idei felvételi ponthatárokat július 24-én hirdetik ki, a szerződéseket pedig a szeptemberi beiratkozáskor adták volna oda az elsőéveseknek.
A legrosszabbul a részösztöndíjasok jártak volna
A szerződést a rendelet szerint az állam pénzén tanulóknak kellett volna aláírniuk, megszegése esetén a képzési költségeket kamatostul vissza kellett volna utalni az államnak. A legrosszabbul a részösztöndíjas képzésre jelentkezők jártak volna, ők fizették volna a tandíj felét, a Magyarországon ledolgozandó idő azonban ugyanannyi lett volna, mint a teljes ösztöndíjasok esetében.
Hoffmann Rózsa államtitkár többször úgy nyilatkozott, a szerződések célja, hogy "biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak", és hogy hazudik az, aki röghöz kötésről beszél.
Senkinek sem tetszett
A szerződések bevezetése ellen többször utcára vonultak az egyetemisták és a középiskolások: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) már októberben „felravatalozta” a felsőoktatást, februári virrasztásukon szintén az új rendszer ellen tiltakoztak. A Hallgatói Hálózat (HaHa) által szervezett február 15-i tüntetésen „Nemet a röghöz kötésre” transzparensekkel vonultak az ELTE lágymányosi épületétől a Fővám térre a diákok.
A European Students’ Union februárban kérte arra az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, nem ellentétes-e az EU-s alapelvekkel a hallgatói szerződés bevezetése, Szabó Máté ombudsman pedig március végén jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a röghöz kötés miatt, szerinte ugyanis „aránytalan jogkorlátozással" jár az új rendszer.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
