Kémiából, fizikából és informatikából szerezték a legjobb jegyeket az idén érettségizők, pedig kémiából – három éve először – négyes alá esett az országos átlag. Úgy látszik, az angol- és a történelemvizsga kérdései kifogtak a diákokon, viszont matekból javítottak.
„Egyáltalán nem volt nehéz a matek közép, én durvábbra számítottam”, „Soha nem volt még ilyen nehéz. Gratulálok annak, aki összerakta”, „Szégyen és gyalázat, hogy azon élvezkednek, hogyan tudják megkavarni a gyerekeket” – vegyes vélemények érkeztek hozzánk az idei középszintű matekérettségi után. Volt, aki szerint a kétszintű érettségi bevezetése óta ez volt a legnehezebb írásbeli, mások szerint tele volt „bóvlifeladatokkal”, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt három év legjobb eredményét (49,19 százalék, jegyekre váltva 3,04) érték el a vizsgázók a középszintű matekérettségin, sőt a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetés óta is csak egyszer – 2009-ben – volt ennél jobb az átlag. Igaz, a „gyenge” hármas aligha teszi boldoggá a szaktanárokat.
Balogné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője az eduline-nak korábban azt mondta, a matematika azért marad le a többi tárgytól, mert a témakörök egymásra épülnek, így aki valahol elveszíti a fonalat, annak később is meggyűlik a baj a tananyaggal.
„Történelemből előfordulhat, hogy valaki egy szót sem tud például a francia forradalomról, de ettől még gond nélkül meg tudja tanulni mondjuk a második világháború eseményeit, és kaphat belőle ötöst is. A matematika viszont nem ilyen: ha valaki például nem tanulja meg rendesen a törtek témakörét, az emiatt később sok minden mást sem fog érteni. Ez ügyben a 45 perces órák miatt is hátrányban van a matematika, hiszen ha a diák figyelme lankad, otthon a könyvből kicsi a valószínűsége, hogy pótolni tud” – mondta.
Magyar, történelem és angol
Bár a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorát a Magyartanárok Egyesülete és a Nyelvtudásért Egyesület is bírálta, az eredmények csupán 0,84 százalékkal rosszabbak az ötéves átlagnál. Történelemből már jelentősebb a különbség: tavaly 63,35 volt az átlag, idén 59,03 százalékos eredményt értek el a diákok az írásbelin és a szóbelin.
Angolból rontottak (2011: 60,19 százalék, 2012: 59,43 százalék), németből viszont javítottak(2011: 52,01 százalék, 2012: 59,91 százalék). Informatikából is javítottak az érettségizők, a 2011-es 58,11 százalékhoz képest idén 60,35 százalék volt az átlageredmény. Biológiából az elmúlt öt év átlagához viszonyítva pozitív a mérleg, a tavalyi eredmény azonban jobb volt, mint az idei (2011: 61,44 százalék, 2012: 58,41 százalék).
Kémia, a kakukktojás
A nappali tagozatosok évek óta kémiából szerzik a legjobb jegyeket, a jegyek átlaga 2007 óta idén másodjára ment 4,00 alá (3,84 százalék). A képet árnyalja, hogy a kémia a legkevésbé népszerű választható tárgy, akinek nem megy, annak eszébe sem jut próbálkozni vele.
Szeptembertől többen fognak megbukni
Az idei érettségin még 20 százalék is elég volt a ketteshez, a 2012-es őszi érettségin viszont már nehezebb lesz átmenni, 25 százalék lesz az elégséges alsó határa. A becslések szerint több ezer diák bukhat el a vizsgán az új szabály miatt: a 2011-es tavaszi érettségin több mint 3300 bukás volt, több mint 45 ezer végzős középiskolás pedig 20 és 30 százalék közötti eredményt ért el egy vagy több tantárgyból.
Az oktatási államtitkárság szerint még ez is jóval alacsonyabb az Európa legtöbb országában követelt 50 százaléktól, de egyik évről a másikra nem merik drasztikusan szigorítani a követelményeket, tanulva a romániai érettségi botrányból – több megyében a diákok több mint fele megbukott az érettségin, és több száz vizsgázót zártak ki puskázás miatt.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
