Több pontot szereztek matekból az érettségizők
Túry Gergely
„Egyáltalán nem volt nehéz a matek közép, én durvábbra számítottam”, „Soha nem volt még ilyen nehéz. Gratulálok annak, aki összerakta”, „Szégyen és gyalázat, hogy azon élvezkednek, hogyan tudják megkavarni a gyerekeket” – vegyes vélemények érkeztek hozzánk az idei középszintű matekérettségi után. Volt, aki szerint a kétszintű érettségi bevezetése óta ez volt a legnehezebb írásbeli, mások szerint tele volt „bóvlifeladatokkal”, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt három év legjobb eredményét (49,19 százalék, jegyekre váltva 3,04) érték el a vizsgázók a középszintű matekérettségin, sőt a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetés óta is csak egyszer – 2009-ben – volt ennél jobb az átlag. Igaz, a „gyenge” hármas aligha teszi boldoggá a szaktanárokat.
Balogné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője az eduline-nak korábban azt mondta, a matematika azért marad le a többi tárgytól, mert a témakörök egymásra épülnek, így aki valahol elveszíti a fonalat, annak később is meggyűlik a baj a tananyaggal.
„Történelemből előfordulhat, hogy valaki egy szót sem tud például a francia forradalomról, de ettől még gond nélkül meg tudja tanulni mondjuk a második világháború eseményeit, és kaphat belőle ötöst is. A matematika viszont nem ilyen: ha valaki például nem tanulja meg rendesen a törtek témakörét, az emiatt később sok minden mást sem fog érteni. Ez ügyben a 45 perces órák miatt is hátrányban van a matematika, hiszen ha a diák figyelme lankad, otthon a könyvből kicsi a valószínűsége, hogy pótolni tud” – mondta.
Magyar, történelem és angol
Bár a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorát a Magyartanárok Egyesülete és a Nyelvtudásért Egyesület is bírálta, az eredmények csupán 0,84 százalékkal rosszabbak az ötéves átlagnál. Történelemből már jelentősebb a különbség: tavaly 63,35 volt az átlag, idén 59,03 százalékos eredményt értek el a diákok az írásbelin és a szóbelin.
Angolból rontottak (2011: 60,19 százalék, 2012: 59,43 százalék), németből viszont javítottak(2011: 52,01 százalék, 2012: 59,91 százalék). Informatikából is javítottak az érettségizők, a 2011-es 58,11 százalékhoz képest idén 60,35 százalék volt az átlageredmény. Biológiából az elmúlt öt év átlagához viszonyítva pozitív a mérleg, a tavalyi eredmény azonban jobb volt, mint az idei (2011: 61,44 százalék, 2012: 58,41 százalék).
Kémia, a kakukktojás
A nappali tagozatosok évek óta kémiából szerzik a legjobb jegyeket, a jegyek átlaga 2007 óta idén másodjára ment 4,00 alá (3,84 százalék). A képet árnyalja, hogy a kémia a legkevésbé népszerű választható tárgy, akinek nem megy, annak eszébe sem jut próbálkozni vele.
Szeptembertől többen fognak megbukni
Az idei érettségin még 20 százalék is elég volt a ketteshez, a 2012-es őszi érettségin viszont már nehezebb lesz átmenni, 25 százalék lesz az elégséges alsó határa. A becslések szerint több ezer diák bukhat el a vizsgán az új szabály miatt: a 2011-es tavaszi érettségin több mint 3300 bukás volt, több mint 45 ezer végzős középiskolás pedig 20 és 30 százalék közötti eredményt ért el egy vagy több tantárgyból.
Az oktatási államtitkárság szerint még ez is jóval alacsonyabb az Európa legtöbb országában követelt 50 százaléktól, de egyik évről a másikra nem merik drasztikusan szigorítani a követelményeket, tanulva a romániai érettségi botrányból – több megyében a diákok több mint fele megbukott az érettségin, és több száz vizsgázót zártak ki puskázás miatt.
