Kémiából, fizikából és informatikából szerezték a legjobb jegyeket az idén érettségizők, pedig kémiából – három éve először – négyes alá esett az országos átlag. Úgy látszik, az angol- és a történelemvizsga kérdései kifogtak a diákokon, viszont matekból javítottak.
„Egyáltalán nem volt nehéz a matek közép, én durvábbra számítottam”, „Soha nem volt még ilyen nehéz. Gratulálok annak, aki összerakta”, „Szégyen és gyalázat, hogy azon élvezkednek, hogyan tudják megkavarni a gyerekeket” – vegyes vélemények érkeztek hozzánk az idei középszintű matekérettségi után. Volt, aki szerint a kétszintű érettségi bevezetése óta ez volt a legnehezebb írásbeli, mások szerint tele volt „bóvlifeladatokkal”, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt három év legjobb eredményét (49,19 százalék, jegyekre váltva 3,04) érték el a vizsgázók a középszintű matekérettségin, sőt a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetés óta is csak egyszer – 2009-ben – volt ennél jobb az átlag. Igaz, a „gyenge” hármas aligha teszi boldoggá a szaktanárokat.
Balogné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője az eduline-nak korábban azt mondta, a matematika azért marad le a többi tárgytól, mert a témakörök egymásra épülnek, így aki valahol elveszíti a fonalat, annak később is meggyűlik a baj a tananyaggal.
„Történelemből előfordulhat, hogy valaki egy szót sem tud például a francia forradalomról, de ettől még gond nélkül meg tudja tanulni mondjuk a második világháború eseményeit, és kaphat belőle ötöst is. A matematika viszont nem ilyen: ha valaki például nem tanulja meg rendesen a törtek témakörét, az emiatt később sok minden mást sem fog érteni. Ez ügyben a 45 perces órák miatt is hátrányban van a matematika, hiszen ha a diák figyelme lankad, otthon a könyvből kicsi a valószínűsége, hogy pótolni tud” – mondta.
Magyar, történelem és angol
Bár a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorát a Magyartanárok Egyesülete és a Nyelvtudásért Egyesület is bírálta, az eredmények csupán 0,84 százalékkal rosszabbak az ötéves átlagnál. Történelemből már jelentősebb a különbség: tavaly 63,35 volt az átlag, idén 59,03 százalékos eredményt értek el a diákok az írásbelin és a szóbelin.
Angolból rontottak (2011: 60,19 százalék, 2012: 59,43 százalék), németből viszont javítottak(2011: 52,01 százalék, 2012: 59,91 százalék). Informatikából is javítottak az érettségizők, a 2011-es 58,11 százalékhoz képest idén 60,35 százalék volt az átlageredmény. Biológiából az elmúlt öt év átlagához viszonyítva pozitív a mérleg, a tavalyi eredmény azonban jobb volt, mint az idei (2011: 61,44 százalék, 2012: 58,41 százalék).
Kémia, a kakukktojás
A nappali tagozatosok évek óta kémiából szerzik a legjobb jegyeket, a jegyek átlaga 2007 óta idén másodjára ment 4,00 alá (3,84 százalék). A képet árnyalja, hogy a kémia a legkevésbé népszerű választható tárgy, akinek nem megy, annak eszébe sem jut próbálkozni vele.
Szeptembertől többen fognak megbukni
Az idei érettségin még 20 százalék is elég volt a ketteshez, a 2012-es őszi érettségin viszont már nehezebb lesz átmenni, 25 százalék lesz az elégséges alsó határa. A becslések szerint több ezer diák bukhat el a vizsgán az új szabály miatt: a 2011-es tavaszi érettségin több mint 3300 bukás volt, több mint 45 ezer végzős középiskolás pedig 20 és 30 százalék közötti eredményt ért el egy vagy több tantárgyból.
Az oktatási államtitkárság szerint még ez is jóval alacsonyabb az Európa legtöbb országában követelt 50 százaléktól, de egyik évről a másikra nem merik drasztikusan szigorítani a követelményeket, tanulva a romániai érettségi botrányból – több megyében a diákok több mint fele megbukott az érettségin, és több száz vizsgázót zártak ki puskázás miatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
