Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2016-ban az előzetes tervekkel ellentétben nem emelik tovább a felvételi minimumponthatárt: így azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, nem kell legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot összegyűjteniük, marad a 280 illetve a 240-es határ.

Az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők két módszerrel számíthatják ki összpontszámukat: a tanulmányi pontok és az érettségi pontok, valamint a többletpontok összeadásával, illetve az érettségi pontok duplázásával és a többletpontok hozzáadásával. Felsőoktatási szakképzésen ezeken kívül a tanulmányi pontokat is duplázhatjátok. Minden esetben azt a módszert használják, amellyel jobban jártok. A mostani keresztféléves felvételin még a régi, 280-as minimumponthatár van érvényben. Megvan, meddig lehet jelentkezni a keresztféléves felvételire.
Tanulmányi pontok
A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek, ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból, másik felét pedig az érettségin szerzett jegyekből számolják. A középiskolai eredmények közül a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy - legalább két évig tanult - idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, szintén legalább két évig tanult természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd az egészet megszorozzák kettővel.
Az érettségin a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát veszik figyelembe, egész számra kerekítve.
Érettségi pontok
Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, ezt a két érettségi tárgyból elért százalékos eredményetek összeadásával kaphatjátok meg.
Azokkal az érettségi tárgyakkal kell számolnotok, amelyeket az adott szakon elfogadnak, ha pedig a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, a két legjobb eredmény számít.

Többletpontok
Legfeljebb 100 többletpontot kaphattok: ha két emelt szintű érettségitek és egy nyelvvizsgátok van, akkor sem jár ennél több pluszpont. Fontos, hogy ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, nem jár többletpont az OKJ-s szakképesítést, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyeken elért helyezést.
Emelt szintű érettségiért akkor kaphattok pontot, ha az adott tantárgyat vagy tantárgyakat elfogadják a választott szakon. Ilyenkor tárgyanként 50 pluszpont jár, amennyiben legalább 45 százalékos érettségit tettetek. Ez természetesen akkor is jár, ha kötelező az adott tárgyból emelt szinten érettségizni. Emelt szintű érettségiért maximum 100 pontot kaphattok.
Nyelvtudásért akkor adnak többletpontot, ha legalább középfokú, államilag elismert, komplex nyelvvizsgátok van. B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 28, C1-es (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért pedig 40 pluszpont jár. Nyelvvizsgáért maximum 40 pontot kaphattok, egy nyelvből pedig csak egy nyelvvizsgáért jár pont, illetve ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, akkor csak az egyiket veszik figyelembe.
Versenyeredményért csak akkor jár pont, ha Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) vagy Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) abból a tárgyból értétek el, amelyből felvételiznetek kell - ezt itt ellenőrizhetitek.
Az OKTV-n vagy a SZÉTV-en elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár. TUDOK-nagydíjasok 30, első díjasok pedig 20 pontot kapnak. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 pluszpont jár, az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért pedig 20 pont jár. A versenyeredmények nem évülnek el.
Szakképesítésért akkor jár pont, ha az adott szakirányon folytatnátok a tanulmányaitokat. Emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s végzettségért 24 többletpont jár, ha a képzési terület intézményei ezt mind elfogadják. A felsőoktatási szakképzésen végzetteknek jeles záróvizsgáért 30, jó záróvizsgáért 20, közepesért pedig 10 többletpont jár.
Sportteljesítményért akkor kaphattok pontot, ha a megadott sportágak egyikéből értek el eredményt. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián való részvétel 50 pontot ér, a világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért 15 pluszpontot jár, ha pedig a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a FISU egyetemi világbajnokságán vagy az Ifjúsági Olimpián értek el legalább 3. helyezést, akkor 20 többletpont jár. 2014-től azok a felvételizők is kapnak többletpontot, akik a diákolimpia országos döntőiben érmet szereznek, ilyenkor 10 pluszpont jár.
Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai és sakkolimpiai eredmények nem évülnek el, a többiért viszont csak akkor jár pluszpont, ha az eredmény legkésőbb a jelentkezést megelőző 8 éven belül szereztétek.
Hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért 40 pontot adnak, amennyiben a jogcím valamelyike november 15. és január 22. között fennáll. A hátrányos helyzetért csak akkor jár pont, ha még nem múltatok el 25 évesek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.