"Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött.
"Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött. Megrázott, hogy azok a diákok, akiket egyébként jól ismerek, akiket éveken át tanítottam, milyen végtelenül kilátástalannak látják a sorsukat ebben az országban. Szinte fájt az őszinteségük" – mondta a Népszabadságnak Koromné Beck Zsuzsanna, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) igazgatója, akit a végzős drámatagozatos osztály Jövőképtelen című előadása kavart fel ennyire.
Az idei országos diákszínjátszó-találkozón az Év Előadása díjat elnyert alkotás alcíme azt is világossá teszi, hogy miért: „Merre tart az ország és merre tartunk mi? Van-e esélyünk itthon boldogulni, vagy kezdhetjük pakolni a cekkerünket?”
| Előadások |
Június 16. 21:15 - Múzeumok éjszakája, Pedagógiai Múzeum Június 25. 19 óra - Marczibányi Közösségi TérJúnius 28-tól Július 1-ig - 21. kazincbarcikai Ifj. Horváth István Nemzetközi Amatőr Színházi Fesztivál |
"Tavaly ősszel azzal kezdtük a közös munkát a diákokkal, hogy egy beszélgetés keretében megkérdeztük tőlük, milyen gondok foglalkoztatják a generációjukat leginkább, miket tartanak az őket körülvevő világban a legsúlyosabb problémáknak" – mondta a lapnak Perényi Balázs drámapedagógus, aki kollégájával, Somogyi Tamással közösen rendezte az előadást. "Az elsők között nevezték meg az „elmenni vagy maradni” dilemmáját, és azzal kellett szembesülnünk, hogy az osztály fele külföldön képzeli el a jövőjét" - tette hozzá.
Az előadásból kiderül, hogy miért. A fiatalok szerint a magyar társadalom legégetőbb kérdései vagy „nincsenek kibeszélve”, vagy az egymást követő politikai kurzusok eddig a diákok számára elfogadhatatlan válaszokat adtak ezekre. A Jövőképtelen egymástól látszólag független, valójában szorosan összetartozó jeleneteiben az egzisztenciális félelmek a legerősebbek (a felsőoktatásba készülő végzősök főként a tandíjtól, a majdani munkanélküliségtől, a röghöz kötéstől, az általuk vágyott diplomák elértéktelenedésétől tartanak), de borzasztóan zavarja őket a különböző kisebbségekkel szembeni diszkrimináció erősödése: a romák, a melegek, az idősek számukra is érzékelhető kirekesztése. Van véleményük az abortuszról és a szánalmas politikai elitünkről is.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
