"Kezdhetünk pakolni?" - fájóan őszinte darab a "jövőképtelenségről"
"Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött.
Eduline
"Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött. Megrázott, hogy azok a diákok, akiket egyébként jól ismerek, akiket éveken át tanítottam, milyen végtelenül kilátástalannak látják a sorsukat ebben az országban. Szinte fájt az őszinteségük" – mondta a Népszabadságnak Koromné Beck Zsuzsanna, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) igazgatója, akit a végzős drámatagozatos osztály Jövőképtelen című előadása kavart fel ennyire.
Az idei országos diákszínjátszó-találkozón az Év Előadása díjat elnyert alkotás alcíme azt is világossá teszi, hogy miért: „Merre tart az ország és merre tartunk mi? Van-e esélyünk itthon boldogulni, vagy kezdhetjük pakolni a cekkerünket?”
Előadások
Június 16. 21:15 - Múzeumok éjszakája, Pedagógiai Múzeum
Június 25. 19 óra - Marczibányi Közösségi TérJúnius 28-tól Július 1-ig - 21. kazincbarcikai Ifj. Horváth István Nemzetközi Amatőr Színházi Fesztivál
"Tavaly ősszel azzal kezdtük a közös munkát a diákokkal, hogy egy beszélgetés keretében megkérdeztük tőlük, milyen gondok foglalkoztatják a generációjukat leginkább, miket tartanak az őket körülvevő világban a legsúlyosabb problémáknak" – mondta a lapnak Perényi Balázs drámapedagógus, aki kollégájával, Somogyi Tamással közösen rendezte az előadást. "Az elsők között nevezték meg az „elmenni vagy maradni” dilemmáját, és azzal kellett szembesülnünk, hogy az osztály fele külföldön képzeli el a jövőjét" - tette hozzá.
Facebook
Az előadásból kiderül, hogy miért. A fiatalok szerint a magyar társadalom legégetőbb kérdései vagy „nincsenek kibeszélve”, vagy az egymást követő politikai kurzusok eddig a diákok számára elfogadhatatlan válaszokat adtak ezekre. A Jövőképtelen egymástól látszólag független, valójában szorosan összetartozó jeleneteiben az egzisztenciális félelmek a legerősebbek (a felsőoktatásba készülő végzősök főként a tandíjtól, a majdani munkanélküliségtől, a röghöz kötéstől, az általuk vágyott diplomák elértéktelenedésétől tartanak), de borzasztóan zavarja őket a különböző kisebbségekkel szembeni diszkrimináció erősödése: a romák, a melegek, az idősek számukra is érzékelhető kirekesztése. Van véleményük az abortuszról és a szánalmas politikai elitünkről is.
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A kerettantervek és az óraszámok felülvizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése és az életközelibb oktatás is szóba került a dabasi találkozón.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.