"Kezdhetünk pakolni?" - fájóan őszinte darab a "jövőképtelenségről"
"Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött.
Eduline
"Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött. Megrázott, hogy azok a diákok, akiket egyébként jól ismerek, akiket éveken át tanítottam, milyen végtelenül kilátástalannak látják a sorsukat ebben az országban. Szinte fájt az őszinteségük" – mondta a Népszabadságnak Koromné Beck Zsuzsanna, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) igazgatója, akit a végzős drámatagozatos osztály Jövőképtelen című előadása kavart fel ennyire.
Az idei országos diákszínjátszó-találkozón az Év Előadása díjat elnyert alkotás alcíme azt is világossá teszi, hogy miért: „Merre tart az ország és merre tartunk mi? Van-e esélyünk itthon boldogulni, vagy kezdhetjük pakolni a cekkerünket?”
Előadások
Június 16. 21:15 - Múzeumok éjszakája, Pedagógiai Múzeum
Június 25. 19 óra - Marczibányi Közösségi TérJúnius 28-tól Július 1-ig - 21. kazincbarcikai Ifj. Horváth István Nemzetközi Amatőr Színházi Fesztivál
"Tavaly ősszel azzal kezdtük a közös munkát a diákokkal, hogy egy beszélgetés keretében megkérdeztük tőlük, milyen gondok foglalkoztatják a generációjukat leginkább, miket tartanak az őket körülvevő világban a legsúlyosabb problémáknak" – mondta a lapnak Perényi Balázs drámapedagógus, aki kollégájával, Somogyi Tamással közösen rendezte az előadást. "Az elsők között nevezték meg az „elmenni vagy maradni” dilemmáját, és azzal kellett szembesülnünk, hogy az osztály fele külföldön képzeli el a jövőjét" - tette hozzá.
Facebook
Az előadásból kiderül, hogy miért. A fiatalok szerint a magyar társadalom legégetőbb kérdései vagy „nincsenek kibeszélve”, vagy az egymást követő politikai kurzusok eddig a diákok számára elfogadhatatlan válaszokat adtak ezekre. A Jövőképtelen egymástól látszólag független, valójában szorosan összetartozó jeleneteiben az egzisztenciális félelmek a legerősebbek (a felsőoktatásba készülő végzősök főként a tandíjtól, a majdani munkanélküliségtől, a röghöz kötéstől, az általuk vágyott diplomák elértéktelenedésétől tartanak), de borzasztóan zavarja őket a különböző kisebbségekkel szembeni diszkrimináció erősödése: a romák, a melegek, az idősek számukra is érzékelhető kirekesztése. Van véleményük az abortuszról és a szánalmas politikai elitünkről is.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.