Ennél kevesebb pontszámot nem lehet szerezni a felvételin, ha valaki átmegy az érettségin

Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.

Bár a korábbi központi minimumponthatárokat megszüntették, a gyakorlatban továbbra is létezik egy alsó határ. A számítások szerint 99 pontnál kevesebbet nem lehet szerezni úgy, hogy valaki sikeres érettségivel jelentkezzen a felsőoktatásba - írja a Szavon.

Hogy jön ez ki?

A 2026-os felvételi eljárásban, a 2025-höz hasonlóan, 500 pontos rendszerben számolják a pontokat: 200 pont jár a középiskolai eredményekre, 200 az érettségi eredményekre és 100 az intézményi pontokra.

Tegyük fel:

  • a diák minden tárgyból kettes volt középiskolában
  • csak középszintű érettségi tett
  • minden érettségije csak a ketteshez szükséges minimum 25 százalékos lett
  • nem kap semmire sem intézményi pontot

Az Eduline kalkulátora szerint a középiskolai tanulmányi pontjai és az érettségi pontjai a következőképpen alakulnak:

középiskolai eredmények
eduline
eduline

Ez alapján:

  • A középiskolai eredmények: a tanulmányi pontok (40 pont)+ érettségi eredmények átlaga (25 pont)=65 pont
  • Érettségi pontok: mivel a választott tárgyaknál két középszintű érettségiről van szó, ezért a százalékok 2/3-ból lesz pont. 25-nek a 2/3-a 17 pont, mivel mindkét tárgy ennyi az eredmény, ezért 34 pontot kap erre a diák.

65+34= 99 pont, vagyis legalább 99 pontot szerez mindenki, aki befejezte a középiskolát és sikeres érettségit tett.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

2025-ben ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat

Ehhez képest a 2025-ös felvételin több olyan szak is volt, ahol gyakorlatilag az is elég volt, ha valaki színkettes bizonyítvánnyal és majdnem minimumpontos érettségivel jelentkezett a felsőoktatásba.

Többek között az alábbi szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat:

Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 116 pont
  • kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 126 pont
  • kereskedelem és marketing (levelező, önköltséges): 100 pont

Tomori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 160 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 104 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 132 pont

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 130 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

Gál Ferenc Egyetem

  • szociális munka (levelező, önköltséges): 102 pont
  • szociális munka (nappali, önköltséges): 140 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 116 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 127 pont

Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi képzésein voltak.

Nyitóképünk illusztráció.

Hozzászólások

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.