Ennél kevesebb pontszámot nem lehet szerezni a felvételin, ha valaki átmegy az érettségin

Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.

Bár a korábbi központi minimumponthatárokat megszüntették, a gyakorlatban továbbra is létezik egy alsó határ. A számítások szerint 99 pontnál kevesebbet nem lehet szerezni úgy, hogy valaki sikeres érettségivel jelentkezzen a felsőoktatásba - írja a Szavon.

Hogy jön ez ki?

A 2026-os felvételi eljárásban, a 2025-höz hasonlóan, 500 pontos rendszerben számolják a pontokat: 200 pont jár a középiskolai eredményekre, 200 az érettségi eredményekre és 100 az intézményi pontokra.

Tegyük fel:

  • a diák minden tárgyból kettes volt középiskolában
  • csak középszintű érettségi tett
  • minden érettségije csak a ketteshez szükséges minimum 25 százalékos lett
  • nem kap semmire sem intézményi pontot

Az Eduline kalkulátora szerint a középiskolai tanulmányi pontjai és az érettségi pontjai a következőképpen alakulnak:

középiskolai eredmények
eduline
eduline

Ez alapján:

  • A középiskolai eredmények: a tanulmányi pontok (40 pont)+ érettségi eredmények átlaga (25 pont)=65 pont
  • Érettségi pontok: mivel a választott tárgyaknál két középszintű érettségiről van szó, ezért a százalékok 2/3-ból lesz pont. 25-nek a 2/3-a 17 pont, mivel mindkét tárgy ennyi az eredmény, ezért 34 pontot kap erre a diák.

65+34= 99 pont, vagyis legalább 99 pontot szerez mindenki, aki befejezte a középiskolát és sikeres érettségit tett.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

2025-ben ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat

Ehhez képest a 2025-ös felvételin több olyan szak is volt, ahol gyakorlatilag az is elég volt, ha valaki színkettes bizonyítvánnyal és majdnem minimumpontos érettségivel jelentkezett a felsőoktatásba.

Többek között az alábbi szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat:

Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 116 pont
  • kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 126 pont
  • kereskedelem és marketing (levelező, önköltséges): 100 pont

Tomori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 160 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 104 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 132 pont

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 130 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

Gál Ferenc Egyetem

  • szociális munka (levelező, önköltséges): 102 pont
  • szociális munka (nappali, önköltséges): 140 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 116 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 127 pont

Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi képzésein voltak.

Nyitóképünk illusztráció.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.