Ennél kevesebb pontszámot nem lehet szerezni a felvételin, ha valaki átmegy az érettségin

Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.

Bár a korábbi központi minimumponthatárokat megszüntették, a gyakorlatban továbbra is létezik egy alsó határ. A számítások szerint 99 pontnál kevesebbet nem lehet szerezni úgy, hogy valaki sikeres érettségivel jelentkezzen a felsőoktatásba - írja a Szavon.

Hogy jön ez ki?

A 2026-os felvételi eljárásban, a 2025-höz hasonlóan, 500 pontos rendszerben számolják a pontokat: 200 pont jár a középiskolai eredményekre, 200 az érettségi eredményekre és 100 az intézményi pontokra.

Tegyük fel:

  • a diák minden tárgyból kettes volt középiskolában
  • csak középszintű érettségi tett
  • minden érettségije csak a ketteshez szükséges minimum 25 százalékos lett
  • nem kap semmire sem intézményi pontot

Az Eduline kalkulátora szerint a középiskolai tanulmányi pontjai és az érettségi pontjai a következőképpen alakulnak:

középiskolai eredmények
eduline
eduline

Ez alapján:

  • A középiskolai eredmények: a tanulmányi pontok (40 pont)+ érettségi eredmények átlaga (25 pont)=65 pont
  • Érettségi pontok: mivel a választott tárgyaknál két középszintű érettségiről van szó, ezért a százalékok 2/3-ból lesz pont. 25-nek a 2/3-a 17 pont, mivel mindkét tárgy ennyi az eredmény, ezért 34 pontot kap erre a diák.

65+34= 99 pont, vagyis legalább 99 pontot szerez mindenki, aki befejezte a középiskolát és sikeres érettségit tett.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

2025-ben ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat

Ehhez képest a 2025-ös felvételin több olyan szak is volt, ahol gyakorlatilag az is elég volt, ha valaki színkettes bizonyítvánnyal és majdnem minimumpontos érettségivel jelentkezett a felsőoktatásba.

Többek között az alábbi szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat:

Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 116 pont
  • kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 126 pont
  • kereskedelem és marketing (levelező, önköltséges): 100 pont

Tomori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 160 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 104 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 132 pont

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 130 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

Gál Ferenc Egyetem

  • szociális munka (levelező, önköltséges): 102 pont
  • szociális munka (nappali, önköltséges): 140 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 116 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 127 pont

Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi képzésein voltak.

Nyitóképünk illusztráció.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.