Ennél kevesebb pontszámot nem lehet szerezni a felvételin, ha valaki átmegy az érettségin

Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.

Bár a korábbi központi minimumponthatárokat megszüntették, a gyakorlatban továbbra is létezik egy alsó határ. A számítások szerint 99 pontnál kevesebbet nem lehet szerezni úgy, hogy valaki sikeres érettségivel jelentkezzen a felsőoktatásba - írja a Szavon.

Hogy jön ez ki?

A 2026-os felvételi eljárásban, a 2025-höz hasonlóan, 500 pontos rendszerben számolják a pontokat: 200 pont jár a középiskolai eredményekre, 200 az érettségi eredményekre és 100 az intézményi pontokra.

Tegyük fel:

  • a diák minden tárgyból kettes volt középiskolában
  • csak középszintű érettségi tett
  • minden érettségije csak a ketteshez szükséges minimum 25 százalékos lett
  • nem kap semmire sem intézményi pontot

Az Eduline kalkulátora szerint a középiskolai tanulmányi pontjai és az érettségi pontjai a következőképpen alakulnak:

középiskolai eredmények
eduline
eduline

Ez alapján:

  • A középiskolai eredmények: a tanulmányi pontok (40 pont)+ érettségi eredmények átlaga (25 pont)=65 pont
  • Érettségi pontok: mivel a választott tárgyaknál két középszintű érettségiről van szó, ezért a százalékok 2/3-ból lesz pont. 25-nek a 2/3-a 17 pont, mivel mindkét tárgy ennyi az eredmény, ezért 34 pontot kap erre a diák.

65+34= 99 pont, vagyis legalább 99 pontot szerez mindenki, aki befejezte a középiskolát és sikeres érettségit tett.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

2025-ben ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat

Ehhez képest a 2025-ös felvételin több olyan szak is volt, ahol gyakorlatilag az is elég volt, ha valaki színkettes bizonyítvánnyal és majdnem minimumpontos érettségivel jelentkezett a felsőoktatásba.

Többek között az alábbi szakokon húzták a legalacsonyabb pontokat:

Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 116 pont
  • kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 126 pont
  • kereskedelem és marketing (levelező, önköltséges): 100 pont

Tomori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 160 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 104 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 132 pont

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 130 pont

  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

Gál Ferenc Egyetem

  • szociális munka (levelező, önköltséges): 102 pont
  • szociális munka (nappali, önköltséges): 140 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 116 pont
  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont
  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 127 pont

Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi képzésein voltak.

Nyitóképünk illusztráció.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna