Matekérettségi 2026: kiknek kell szóbelizniük középszinten?
Mutatjuk hány százalékot kell minimum teljesíteni az írásbelin matekból középszinten, hogy megpróbálhassa a szóbelit.
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Vészesen közeledik május 5-e, amikor reggel 9 órakor kezdődik a magyarérettségi, másnap a matek, majd harmadnap pedig töriből tehetik próbára a tudásukat a diákok. Ebben az időszakban az Eduline szerkesztősége is veletek van, hiszen tanulási és esszéírási tippekkel, a korábbi évek feladatlapjaival, gyakran előforduló feladattípusokkal, témakörökkel.
Többek között:
Ha pedig már minden érettségi feladatlapot megoldottatok, akkor a Studium Generale 2026-os próbaérettségijét is kitölthetitek például matekból és történelemből közép- és emelt szinten is.
Mutatjuk hány százalékot kell minimum teljesíteni az írásbelin matekból középszinten, hogy megpróbálhassa a szóbelit.
Külön listát készítünk, hogy a vizsga napján mi legyen feltétlen a táskátokban a diákigazolványtól kezdve a szőlőcukron keresztól a megengedett segédeszközökig. Segítünk abban is, hogy például milyen típusú függvénytáblázatot vihettek magatokkal a vizsgára vagy éppenséggel lehet-e post-it lap a történelematlaszban. Arról nem is beszélve, hogy a matekérettségin nem minden típusú számológépet használhattok.
Ezeken kívül pedig jövünk az esszéírási tippekkel, és azzal, mire figyeljetek, hogy ne veszítsetek pontokat a helyesírással.
Már alakul az érettségi tudósítói hálózatunk, több diák jelezte, hogy szívesen elmondaná az érettségi után, hogy például magyarból mennyire volt nehéz az irodalmi teszt, matekból melyik feladatot hagyta az utolsó részben ki vagy történelemből melyik esszéket választotta. Ha szeretnétek hozzá csatlakozni, akkor írjatok nekünk az [email protected].
Az érettségi napján is rengeteg dologgal készülünk nektek:
Hogyha ezekről az elsők között szeretnétek értesülni, akkor érdemes belépnetek az Érettségi 2026 – minden fontos információ egy helyen Facebook-csoportba, ahol mindent megtaláltok és ne felejtsetek el feliratkozni az Eduline hírlevelére sem.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.