Matekérettségi 2026: kiknek kell szóbelizniük középszinten?
Mutatjuk hány százalékot kell minimum teljesíteni az írásbelin matekból középszinten, hogy megpróbálhassa a szóbelit.
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Vészesen közeledik május 5-e, amikor reggel 9 órakor kezdődik a magyarérettségi, másnap a matek, majd harmadnap pedig töriből tehetik próbára a tudásukat a diákok. Ebben az időszakban az Eduline szerkesztősége is veletek van, hiszen tanulási és esszéírási tippekkel, a korábbi évek feladatlapjaival, gyakran előforduló feladattípusokkal, témakörökkel.
Többek között:
Ha pedig már minden érettségi feladatlapot megoldottatok, akkor a Studium Generale 2026-os próbaérettségijét is kitölthetitek például matekból és történelemből közép- és emelt szinten is.
Mutatjuk hány százalékot kell minimum teljesíteni az írásbelin matekból középszinten, hogy megpróbálhassa a szóbelit.
Külön listát készítünk, hogy a vizsga napján mi legyen feltétlen a táskátokban a diákigazolványtól kezdve a szőlőcukron keresztól a megengedett segédeszközökig. Segítünk abban is, hogy például milyen típusú függvénytáblázatot vihettek magatokkal a vizsgára vagy éppenséggel lehet-e post-it lap a történelematlaszban. Arról nem is beszélve, hogy a matekérettségin nem minden típusú számológépet használhattok.
Ezeken kívül pedig jövünk az esszéírási tippekkel, és azzal, mire figyeljetek, hogy ne veszítsetek pontokat a helyesírással.
Már alakul az érettségi tudósítói hálózatunk, több diák jelezte, hogy szívesen elmondaná az érettségi után, hogy például magyarból mennyire volt nehéz az irodalmi teszt, matekból melyik feladatot hagyta az utolsó részben ki vagy történelemből melyik esszéket választotta. Ha szeretnétek hozzá csatlakozni, akkor írjatok nekünk az [email protected].
Az érettségi napján is rengeteg dologgal készülünk nektek:
Hogyha ezekről az elsők között szeretnétek értesülni, akkor érdemes belépnetek az Érettségi 2026 – minden fontos információ egy helyen Facebook-csoportba, ahol mindent megtaláltok és ne felejtsetek el feliratkozni az Eduline hírlevelére sem.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.