Matekérettségi 2026: kiknek kell szóbelizniük középszinten?

Mutatjuk hány százalékot kell minimum teljesíteni az írásbelin matekból középszinten, hogy megpróbálhassa a szóbelit.

Van egy mentőöve a vizsgázóknak akkor is, ha az írásbelit nagyon elszúrták: ez pedig a szóbeli.

Szóbelizni azoknak az érettségizőknek kell matematikából, akik a ketteshez szükséges 25 százalékot nem érték el az írásbelin, azonban legalább 12 százalékot sikerült teljesíteniük.

Miből áll a szóbeli matekból középszinten?

Az emelthez hasonlóan középszinten is kapnak egy tételsort azok a tanulók, akiknek szóbelizniük kell matematikából. Ezt az iskola állítja össze.

A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkózniuk a felelőknek. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása 5 pontért, míg a másodikban három különböző feladatot kell megoldani 30 pontért.

A szóbeli vizsga egyébként maximum 50 pontos. A feleletért és a feladatmegoldásért kapható 45 ponton kívül 5 pontot és a felelet "minősége"; az önálló munka logikus előadás, kommunikációs készség.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.