Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
A matematikából középszinten próbaérettségiző vizsgázok az I. feladatlap megoldására 45 percet, a II. feladatlap megoldására pedig 135 percet kaptak. Az emelt szintű matematika feladatlapot íróknak pedig egyben kellett 240 percet beosztaniuk a feladatok megoldására.
A matek próbaérettségi feladatlapjait itt találjátok.
A matek próbaérettségi megoldókulcsait pedig itt.
Azok a diákok, akik történelemből próbaérettségiztek, középszinten 180 percet kaptak az összes feladat megoldására, míg az emeltesek feladatlapja két részre oszlott. A rövid feladatokból álló I. részt 100 perc alatt, az esszéfeladatokat tartalmazó II. részt 140 perc alatt kellett megoldaniuk.
A töri próbaérettségi feladatlapjait itt,
A töri próbaérettségi megoldókulcsait pedig itt találjátok.
A pénzügyi-számvitel ügyintézés próbaérettségi megírására a diákoknak összesen 120 perce volt. A feladatok megoldásával pedig maximum 100 pontot szerezhettek.
Ennek a próbaérettséginek a feladatait itt tudjátok megnézni.
A megoldókulcsot pedig itt találjátok.
Ha kérdésetek merül fel a feladatokkal vagy a megoldásokkal kapcsolatban, írjatok bátran kommentet a cikk alatt! Örömmel segítünk, és igyekszünk minden kérdésre válaszolni.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
