Van, ahol az első nyelvvizsgáért nem is jár pluszpont a keresztféléves mesterfelvételin

Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.

A mesterképzések felvételi eljárásában – így a keresztféléves jelentkezés során is – a többletpontok rendszerét maguk az egyetemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy intézményenként, sőt, akár karonként vagy szakonként is eltérhet, mire és mennyi pluszpontot adnak a felvételizőknek.

Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin

A Felvi adatai szerint a nyelvvizsgákért általában 1 és 5 pont közötti többletpontot lehet kapni, de akadnak kivételek: bizonyos szakokon akár 6 vagy 10 pontot is érhet egy-egy nyelvvizsga.

Eltérő pontozás egyetemen belül

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) karonként más szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgákra.

A Gazdaságtudományi Kar és az Informatikai Kar esetében például az első nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.

A GTK-n a második nyelvvizsga után a következő pontok szerezhetők:

  • második felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont
  • második középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 2 pont
  • második szakmai felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont

Ugyanezek a pontok járnak a harmadik nyelvvizsgáért is.

Az Informatikai Karon viszont kicsit más a rendszer:

  • második felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 5 pont
  • második középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 3 pont

A Természettudományi Karon pedig már az első B2-es és C1-es nyelvvizsgáért is jár pont: előbbinél 2, utóbbinál pedig 3.

Az ELTE azt is hangsúlyozza, hogy a második és további nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 4 többletpont adható, és egy idegen nyelvből csak egy nyelvvizsgára kapható pont.

A BME-n az első nyelvvizsga is pontot érhet

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) már az első nyelvvizsgáért is járhat többletpont – például a műszaki menedzser mesterszakon:

  • felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont
  • középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 3 pont
  • szakmai felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont

Itt ugyanennyi pont jár a második és harmadik nyelvvizsgáért is a maga kategóriájában, mint az elsőnél.

5 pont fölött is adnak többletet

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) marketing mesterképzésén az első C1-es nyelvvizsga 2 pontot ér, a második és harmadik 4 pontot, míg a második szakmai felsőfokú (C1) nyelvvizsga már 6 pontot is hozhat.

A Debreceni Egyetemen a gépészmérnöki mesterképzésen a következő a pontozás:

  • második felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 10 pont
  • második középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 5 pont
  • harmadik felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 10 pont
  • harmadik középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 5 pont

Látható, hogy egyetemen belül, sőt, karonként is nagy eltérések vannak abban, mennyit ér a nyelvtudás a felvételin. Míg egyes intézmények az első C1-es nyelvvizsgáért sem adnak pontot, máshol akár 4 vagy több pluszpontot is jelenthet ugyanaz az eredmény.

A szakmai nyelvvizsgák sok esetben még többet érnek, mint az általános nyelvvizsgák, és több helyen fél nyelvvizsga (csak írásbeli vagy szóbeli) után is jár 1–2 pont.

Éppen ezért érdemes alaposan megnézni, hogy az adott egyetemen és szakon pontosan hány pontot ér a nyelvvizsga, mielőtt beadod a jelentkezésed.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.