Van, ahol az első nyelvvizsgáért nem is jár pluszpont a keresztféléves mesterfelvételin

Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.

A mesterképzések felvételi eljárásában – így a keresztféléves jelentkezés során is – a többletpontok rendszerét maguk az egyetemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy intézményenként, sőt, akár karonként vagy szakonként is eltérhet, mire és mennyi pluszpontot adnak a felvételizőknek.

Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin

A Felvi adatai szerint a nyelvvizsgákért általában 1 és 5 pont közötti többletpontot lehet kapni, de akadnak kivételek: bizonyos szakokon akár 6 vagy 10 pontot is érhet egy-egy nyelvvizsga.

Eltérő pontozás egyetemen belül

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) karonként más szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgákra.

A Gazdaságtudományi Kar és az Informatikai Kar esetében például az első nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.

A GTK-n a második nyelvvizsga után a következő pontok szerezhetők:

  • második felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont
  • második középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 2 pont
  • második szakmai felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont

Ugyanezek a pontok járnak a harmadik nyelvvizsgáért is.

Az Informatikai Karon viszont kicsit más a rendszer:

  • második felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 5 pont
  • második középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 3 pont

A Természettudományi Karon pedig már az első B2-es és C1-es nyelvvizsgáért is jár pont: előbbinél 2, utóbbinál pedig 3.

Az ELTE azt is hangsúlyozza, hogy a második és további nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 4 többletpont adható, és egy idegen nyelvből csak egy nyelvvizsgára kapható pont.

A BME-n az első nyelvvizsga is pontot érhet

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) már az első nyelvvizsgáért is járhat többletpont – például a műszaki menedzser mesterszakon:

  • felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont
  • középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 3 pont
  • szakmai felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 4 pont

Itt ugyanennyi pont jár a második és harmadik nyelvvizsgáért is a maga kategóriájában, mint az elsőnél.

5 pont fölött is adnak többletet

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) marketing mesterképzésén az első C1-es nyelvvizsga 2 pontot ér, a második és harmadik 4 pontot, míg a második szakmai felsőfokú (C1) nyelvvizsga már 6 pontot is hozhat.

A Debreceni Egyetemen a gépészmérnöki mesterképzésen a következő a pontozás:

  • második felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 10 pont
  • második középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 5 pont
  • harmadik felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 10 pont
  • harmadik középfokú (B2) komplex nyelvvizsga: 5 pont

Látható, hogy egyetemen belül, sőt, karonként is nagy eltérések vannak abban, mennyit ér a nyelvtudás a felvételin. Míg egyes intézmények az első C1-es nyelvvizsgáért sem adnak pontot, máshol akár 4 vagy több pluszpontot is jelenthet ugyanaz az eredmény.

A szakmai nyelvvizsgák sok esetben még többet érnek, mint az általános nyelvvizsgák, és több helyen fél nyelvvizsga (csak írásbeli vagy szóbeli) után is jár 1–2 pont.

Éppen ezért érdemes alaposan megnézni, hogy az adott egyetemen és szakon pontosan hány pontot ér a nyelvvizsga, mielőtt beadod a jelentkezésed.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.