Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.
A mesterképzések felvételi eljárásában – így a keresztféléves jelentkezés során is – a többletpontok rendszerét maguk az egyetemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy intézményenként, sőt, akár karonként vagy szakonként is eltérhet, mire és mennyi pluszpontot adnak a felvételizőknek.
Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin
A Felvi adatai szerint a nyelvvizsgákért általában 1 és 5 pont közötti többletpontot lehet kapni, de akadnak kivételek: bizonyos szakokon akár 6 vagy 10 pontot is érhet egy-egy nyelvvizsga.
Eltérő pontozás egyetemen belül
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) karonként más szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgákra.
A Gazdaságtudományi Kar és az Informatikai Kar esetében például az első nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.
A GTK-n a második nyelvvizsga után a következő pontok szerezhetők:
Ugyanezek a pontok járnak a harmadik nyelvvizsgáért is.
Az Informatikai Karon viszont kicsit más a rendszer:
A Természettudományi Karon pedig már az első B2-es és C1-es nyelvvizsgáért is jár pont: előbbinél 2, utóbbinál pedig 3.
Az ELTE azt is hangsúlyozza, hogy a második és további nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 4 többletpont adható, és egy idegen nyelvből csak egy nyelvvizsgára kapható pont.
A BME-n az első nyelvvizsga is pontot érhet
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) már az első nyelvvizsgáért is járhat többletpont – például a műszaki menedzser mesterszakon:
Itt ugyanennyi pont jár a második és harmadik nyelvvizsgáért is a maga kategóriájában, mint az elsőnél.
5 pont fölött is adnak többletet
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) marketing mesterképzésén az első C1-es nyelvvizsga 2 pontot ér, a második és harmadik 4 pontot, míg a második szakmai felsőfokú (C1) nyelvvizsga már 6 pontot is hozhat.
A Debreceni Egyetemen a gépészmérnöki mesterképzésen a következő a pontozás:
Látható, hogy egyetemen belül, sőt, karonként is nagy eltérések vannak abban, mennyit ér a nyelvtudás a felvételin. Míg egyes intézmények az első C1-es nyelvvizsgáért sem adnak pontot, máshol akár 4 vagy több pluszpontot is jelenthet ugyanaz az eredmény.
A szakmai nyelvvizsgák sok esetben még többet érnek, mint az általános nyelvvizsgák, és több helyen fél nyelvvizsga (csak írásbeli vagy szóbeli) után is jár 1–2 pont.
Éppen ezért érdemes alaposan megnézni, hogy az adott egyetemen és szakon pontosan hány pontot ér a nyelvvizsga, mielőtt beadod a jelentkezésed.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.