Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.
A mesterképzések felvételi eljárásában – így a keresztféléves jelentkezés során is – a többletpontok rendszerét maguk az egyetemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy intézményenként, sőt, akár karonként vagy szakonként is eltérhet, mire és mennyi pluszpontot adnak a felvételizőknek.
Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin
A Felvi adatai szerint a nyelvvizsgákért általában 1 és 5 pont közötti többletpontot lehet kapni, de akadnak kivételek: bizonyos szakokon akár 6 vagy 10 pontot is érhet egy-egy nyelvvizsga.
Eltérő pontozás egyetemen belül
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) karonként más szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgákra.
A Gazdaságtudományi Kar és az Informatikai Kar esetében például az első nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.
A GTK-n a második nyelvvizsga után a következő pontok szerezhetők:
Ugyanezek a pontok járnak a harmadik nyelvvizsgáért is.
Az Informatikai Karon viszont kicsit más a rendszer:
A Természettudományi Karon pedig már az első B2-es és C1-es nyelvvizsgáért is jár pont: előbbinél 2, utóbbinál pedig 3.
Az ELTE azt is hangsúlyozza, hogy a második és további nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 4 többletpont adható, és egy idegen nyelvből csak egy nyelvvizsgára kapható pont.
A BME-n az első nyelvvizsga is pontot érhet
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) már az első nyelvvizsgáért is járhat többletpont – például a műszaki menedzser mesterszakon:
Itt ugyanennyi pont jár a második és harmadik nyelvvizsgáért is a maga kategóriájában, mint az elsőnél.
5 pont fölött is adnak többletet
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) marketing mesterképzésén az első C1-es nyelvvizsga 2 pontot ér, a második és harmadik 4 pontot, míg a második szakmai felsőfokú (C1) nyelvvizsga már 6 pontot is hozhat.
A Debreceni Egyetemen a gépészmérnöki mesterképzésen a következő a pontozás:
Látható, hogy egyetemen belül, sőt, karonként is nagy eltérések vannak abban, mennyit ér a nyelvtudás a felvételin. Míg egyes intézmények az első C1-es nyelvvizsgáért sem adnak pontot, máshol akár 4 vagy több pluszpontot is jelenthet ugyanaz az eredmény.
A szakmai nyelvvizsgák sok esetben még többet érnek, mint az általános nyelvvizsgák, és több helyen fél nyelvvizsga (csak írásbeli vagy szóbeli) után is jár 1–2 pont.
Éppen ezért érdemes alaposan megnézni, hogy az adott egyetemen és szakon pontosan hány pontot ér a nyelvvizsga, mielőtt beadod a jelentkezésed.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
