Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.
A mesterképzések felvételi eljárásában – így a keresztféléves jelentkezés során is – a többletpontok rendszerét maguk az egyetemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy intézményenként, sőt, akár karonként vagy szakonként is eltérhet, mire és mennyi pluszpontot adnak a felvételizőknek.
Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin
A Felvi adatai szerint a nyelvvizsgákért általában 1 és 5 pont közötti többletpontot lehet kapni, de akadnak kivételek: bizonyos szakokon akár 6 vagy 10 pontot is érhet egy-egy nyelvvizsga.
Eltérő pontozás egyetemen belül
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) karonként más szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgákra.
A Gazdaságtudományi Kar és az Informatikai Kar esetében például az első nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.
A GTK-n a második nyelvvizsga után a következő pontok szerezhetők:
Ugyanezek a pontok járnak a harmadik nyelvvizsgáért is.
Az Informatikai Karon viszont kicsit más a rendszer:
A Természettudományi Karon pedig már az első B2-es és C1-es nyelvvizsgáért is jár pont: előbbinél 2, utóbbinál pedig 3.
Az ELTE azt is hangsúlyozza, hogy a második és további nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 4 többletpont adható, és egy idegen nyelvből csak egy nyelvvizsgára kapható pont.
A BME-n az első nyelvvizsga is pontot érhet
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) már az első nyelvvizsgáért is járhat többletpont – például a műszaki menedzser mesterszakon:
Itt ugyanennyi pont jár a második és harmadik nyelvvizsgáért is a maga kategóriájában, mint az elsőnél.
5 pont fölött is adnak többletet
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) marketing mesterképzésén az első C1-es nyelvvizsga 2 pontot ér, a második és harmadik 4 pontot, míg a második szakmai felsőfokú (C1) nyelvvizsga már 6 pontot is hozhat.
A Debreceni Egyetemen a gépészmérnöki mesterképzésen a következő a pontozás:
Látható, hogy egyetemen belül, sőt, karonként is nagy eltérések vannak abban, mennyit ér a nyelvtudás a felvételin. Míg egyes intézmények az első C1-es nyelvvizsgáért sem adnak pontot, máshol akár 4 vagy több pluszpontot is jelenthet ugyanaz az eredmény.
A szakmai nyelvvizsgák sok esetben még többet érnek, mint az általános nyelvvizsgák, és több helyen fél nyelvvizsga (csak írásbeli vagy szóbeli) után is jár 1–2 pont.
Éppen ezért érdemes alaposan megnézni, hogy az adott egyetemen és szakon pontosan hány pontot ér a nyelvvizsga, mielőtt beadod a jelentkezésed.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
