Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ha mesterképzésre jelentkeztek, érdemes előre megismerkedni a pontszámítás szabályaival, hiszen a rendszer több ponton is eltér az alapképzéses felvételitől.
A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját az egyes intézmények saját hatáskörben határozzák meg, ugyanakkor országosan egységes, hogy legfeljebb 100 pontot lehet elérni a felvételin – hívja fel a figyelmet a Felvi.hu.
Keresztféléves felvételi 2026: mikor hirdetik ki a ponthatárokat?
A 100 pontba beleszámító többletpontok mértékéről és feltételeiről szintén az adott felsőoktatási intézmény dönt.
A leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok:
Ahogyan az alapszakos felvételinél, a mesterképzések esetében is pluszpont járhat esélyegyenlőségi alapon – például hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért. Ezekért a jelentkezők 1-10 többletpontot kaphatnak.
Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin
Fontos tudni, hogy mesterképzésre csak az jelentkezhet, aki már rendelkezik legalább alapképzésben szerzett (vagy a 2006 előtti rendszerben főiskolai szintű) végzettséggel. A felsőoktatási intézménybe való beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása – az oklevéligazolás kizárólag a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.