Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin

Ha mesterképzésre jelentkeztek, érdemes előre megismerkedni a pontszámítás szabályaival, hiszen a rendszer több ponton is eltér az alapképzéses felvételitől.

A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját az egyes intézmények saját hatáskörben határozzák meg, ugyanakkor országosan egységes, hogy legfeljebb 100 pontot lehet elérni a felvételin – hívja fel a figyelmet a Felvi.hu.

Keresztféléves felvételi 2026: mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A 100 pontba beleszámító többletpontok mértékéről és feltételeiről szintén az adott felsőoktatási intézmény dönt.

A leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok:

  • az oklevél minősítése,
  • az oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • a záróvizsga eredménye,
  • a felsőoktatásban szerzett tanulmányi eredmények átlaga,
  • a felvételi vizsga (szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati formában),
  • a szakmai alkalmassági vizsga, illetve motivációs beszélgetés,
  • felvételi portfólió, amely tartalmazhat tudományos munkákat vagy szakmai önéletrajzot is.

Ahogyan az alapszakos felvételinél, a mesterképzések esetében is pluszpont járhat esélyegyenlőségi alapon – például hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért. Ezekért a jelentkezők 1-10 többletpontot kaphatnak.

Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin

Fontos tudni, hogy mesterképzésre csak az jelentkezhet, aki már rendelkezik legalább alapképzésben szerzett (vagy a 2006 előtti rendszerben főiskolai szintű) végzettséggel. A felsőoktatási intézménybe való beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása – az oklevéligazolás kizárólag a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.