Keresztféléves felvételi 2026: mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

Megjelent a 2026 februárjában induló képzések felvételi tájékoztatója. Mutatjuk, mikor tudjátok meg, hogy felvettek-e titeket.

  • Székács Linda

Október 15-től november 15-ig, tehát egy hónapon keresztül adhatják le a jelentkezéseiket azok, akik jövő februárban kezdenék a tanulmányaikat valamelyik magyar egyetem keresztfélévben is meghirdetett alap-, mester- vagy osztatlan képzésén.

A felvételi tájékoztatóban többek között megtaláljátok, hogy

  • milyen szakok indulnak,
  • milyen dokumentumokat kell feltöltenetek,
  • és milyen határidőket tartsatok észben.

A ponthatárokat, és így azt, hogy sikerül-e bejutnotok az általatok kiválasztott képzések egyikére, várhatóan 2026. január 27-én fogják kihirdetni. Ezeket az általános- és pótfelvételi eljáráshoz hasonlóan a felvi.hu felületére fogják feltölteni, ha pedig kéritek, sms-t is kaphattok arról, hogy hová kerültök be.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István